Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ajka

2008.07.05

Fekvése 

A város a Bakony-hegységet északi és déli részre osztó törésvonal mentén, a Kisalföld keleti szélén – egy nyugat felé nyitott félmedencében, a Balatontól 40 km-re – terül el. Északon Magyarpolány, délen Öcs és Halimba, nyugaton Kolontár és Devecser, míg keleten Kislőd, Úrkút és Nagyvázsony a szomszédos települések. A várost könnyű megközelíteni, hiszen északon a 8-as főút határolja, és átszeli az ún. 20-as vasútvonal (SzékesfehérvárSzombathely). A település emellett a térség autóbusz-közlekedésének a csomópontja, napi közel 200 járatpárral. Több kis patak folyik át a városon: a Torna- és a Csinger-patak a belterületen, míg a Széles víz, Csingere- és Polányi-patak a település határain. A városban mesterségesen létrehozott Csónakázó-tó található.

Története 

A település környékén kőkorszaki leleteket is találtak, ami a kőkorszaki ember jelenlétét bizonyítja. i. e. 1000 körül kelták telepedtek le ezen a vidéken, elfoglalva az illírek földvárait. Ilyen földvárat fedezett fel Rómer Flóris, a Bakony jelentős kutatója, Töröktetőn, melyet Cservárnak neveztek el. A keltákat később rómaiak váltottak fel. A második századból előkerült egy olyan sírkő, melyet Publius Sextus Acurius Dexter és felesége Julia Prisca még életükben állíttattak maguknak. Még a rómaiak éltek itt, amikor megjelentek a hunok ezen a vidéken. Őket a keleti gótok, longobárdok, majd a 6. században az avarok követték. Később frankok és szlávok telepedtek le, velük találkoztak a honfoglaló magyarok. A 10. évszázadban Árpád fejedelem vezetésével elfoglalták a Dunántúlt, és megtelepedtek.

A falvakat, melyek későbbi összeolvadásából megalakult Ajka városa, mind a 1113. század körül alapítottak. Ajka, Berénd, Bódé és Padrag személyek után kapták nevüket, míg Csékút, Gyepes, Rendek és Tósok földrajzi eredetű elnevezések. Ajka egy korábbi földbirtokos nemzetségről kapta a nevét, melyet a német Heiko névtől származtatnak. Heiko egy német vitéz volt, aki Gizellával jött Magyarországra. A helység első írásos említése 1214-ből származik, de maga a település jóval korábbi. 1278-ban Ayka néven említik a települést, ekkor már templommal rendelkezett.

Az elkövetkezendő évszázadokban Ajka lassan fejlődött. Az igazi fejlődést a 19. század hozta meg. 1836-ban felfedezték a közeli szénkészleteket. A készletekre egy pásztor talált rá, aki tüzet rakott a területen, ami aztán nem akart kialudni. A kutatásokat Puzdor Gyula, a terület birtokosa kezdte meg. A kitermelés 1869-ben kezdődött meg. Neumann Bernát a szénre és a vasútra alapozva üveggyárat alapított 1878-ban.

1937-ben Bródy Imre szabadalma alapján Ajkán épült fel a világ első kriptongyára. 1933–34-ben épült a katolikus templom a város szívében. Később nagy mennyiségű bauxitot találtak, melynek nyomán timföldgyár és alumíniumkohó épült. Ezek kiszolgálására hozták létre az Erőművet 1941–42-ben.

1959. november 1-jén Ajka, Bódé, Tósok és Tósokberénd községek egyesítésével várossá nyilvánították, lakossága 1960. január 1-jén ekkor még csak 15 000 fő körül volt. Ekkor több üzem épül Ajkán, egyértelművé vált, hogy a település iparvárossá válik. 1972-ben már 32 üzem működött itt, a 70-es években kezdődött meg a belváros kialakítása is. Megépül a művelődési ház, a Zenit és a Horizont Áruházak, a Városháza és a Hotel Ajka, melyek a mai napig ékesítik a belvárost. 1971-ben Ajka járási székhely lett, ide költözik a bíróság és az ügyészség. A rendőrség új székházát a Nirnsee-kastély helyére építették 1981-ben. 1977-ben Ajkarendeket és Bakonygyepest, majd 1984-ben Padragkút községet csatolják a településhez.

1987-ben Ajka "emberarcú várost teremtő három évtizedes tevékenységért" elnyerte a Hild-érmet. A rendszerváltás azonban megroppantotta a város iparát. A új önkormányzatok az üzemet létesítését és szerkezetváltását segítik elő. A 90-es években létrehozták az Új Atlantisz Térségi Szövetséget, melynek célja Ajka és környékének újjáélesztése és a fejlődés beindítása. Ennek megfelelően a város ipari parkjában rendre jelennek meg az új befektetők. 2005-ben megkezdődött az Agóra-terv megvalósítása, mely a városközpont felújítását és átépítését irányozta elő. A város ettől kezdve már észrevehetően fejlődik, szerveződik.

Nevezetességek, látnivalók 

templomok
templomok
Szent Borbála emlékmű Padragkúton a volt bányabejáratnál
Szent Borbála emlékmű Padragkúton a volt bányabejáratnál
  • Evangélikus templom a Templomdombon, épült 1786-89-ben.
  • Városliget, itt található a mesterségesen létrehozott Csónakázótó, melynek központi szigetén áll Fekete István bronz mellszobra, mely Borsos Miklós alkotása, emellett helyet kaptak az író állatregényeinek főhősei, Samu Katalin szobrai: Kele, Csí, Hu és Bogáncs, továbbá Bob, az agár, Ci-nyi, az egér, Vuk, a róka.
  • A Templomdombon található a Városi Múzeum és Fotógaléria, melyben állandó helytörténeti kiállítás, Borsos Miklós-emlékkiállítás, Fekete István-gyűjtemény és Molnár Gábor-emlékszoba kapott helyet. Ez a három gyűjtemény Gáspár János tevékenységének eredménye. A Fekete-gyűjteményt Gergó Zsuzsanna és Giay Frigyes közreműködésével hozta létre. A helytörténeti kiállítás megalkotása Giay Frigyes fáradhatatlan munkásságának eredménye. Itt tevékenykedik az 1987-ben alakult Fekete István Irodalmi Társaság (országos hatókörű), amelynek megalapítója Gáspár János. Továbbá itt működik a 2006-ban alapított Molnár Gábor Társaság, amelynek alapítója dr. Tatai Sándor nyugalmazott egyetemi docens.
  • Bányászati Múzeum, Őslény- és kőzettár; Parkerdő

A városban látható képzőművészeti alkotások 

  • Bányász emlékmű, Szt. Borbála szoborral Padragkúton
  • Borsos Miklós: Flóra a városközpontban
  • Borsos Niklós: A világyegyetem – a városközpontban
  • Borsos Miklós: Fekete István portré
  • Illés Gyula: Az éj királynője
  • Konyorcsik János: A villám
  • Konyorcsik János: Emlékmű
  • Marton László: Bányászok
  • Marton László: Üvegfúvók
  • Marton László: Vízköpő (Négy évszak)
  • Rátonyi József: A városépítő
  • Rieger Tibor: Vízköpó
  • Szentirmay Zoltán: A Bakony állatvilága
  • Szent Borbála-szobor a városközpontban
  • Tóth Júlia: A kígyóölő
  • Tóth Vali: Az olvasó nő

Testvérvárosok 

Látnivalók
2005.07.10

A település legszebb része a Városliget. Ezen a területen található a Csónakázó-tó. A szép, ligetes rész, üdítõ színfoltja az iparvárosnak, mely kedvelt tartózkodási helye a városlakóknak és az idelátogatóknak egyaránt. A sportlétesítmények között egy 33 m-es fedett uszoda is található a ligetben. A tó szigetén áll az író, Fekete István bronz mellszobra, Borsos Miklós alkotása. A szobor körül láthatók az író állattörténeteinek szereplõi, közülük Kele, Csí, Hu, Bogáncs, Samu Katalin szobrai. Fekete István 1928 és 1941 között Ajkán élt és dolgozott, A Fõ út 1. Számú ház elõtt látható emléktábla, egykori lakóhelyét jelzi. A tó mellett találjuk a kórházat, elõcsarnokában láthatjuk a dr. Magyar Imrére, a neves orvos-íróra emlékezõ dombormûvet; a kórház 1990-tõl viseli az õ nevét.

A Korányi utcáról balra kanyarodva a Kórház utcán, majd jobbra fordulva a Fõ úton végighaladva jutunk el a Szabadság térre, ez a város központja. Ajkán feltûnõen sok a köztéri szobor, ezen a téren áll R. Kiss Lenke Gea címû alkotása és Borsos miklós Díszkútja és Flóra-szobra. A város katolikus plébániatemploma is itt magasodik.

A Szabadság tér 4. szám alatt a Templomdombon találjuk a Városi Múzeumot és Fotógalériát. A helytörténeti gyûjtemény mellett megtekinthetjük a Borsos Miklós emlékkiállítást, a Fekete István-gyûjteményt és van egy Molnár Gábor-emlékszoba is. A kiváló tudós-író gyakran megfordult nagyapjánál Csingervölgyön; síremléke az alsócsingervölgyi temetõben van. Molnár Gábornak szobra is van Ajkán a róla elnevezett általános iskolában. A térrõl nyílik a Kossuth Lajos utca, itt áll az 1783-ban épült barokk református templom. A közelben a Hõsök terén pedig az evangélikus templomot kereshetjük fel; 1789-ben fejezték be építését.

A város legértékesebb mûemlékét a tósokberéndi városrészben találjuk A Szent István úton álló 1808-ban befejezett késõ barokk stílusú plébániatemplom már impozáns méreteivel is meglepi a látogatót. A 30x23 méteres templom oltárképén, Vinzenz Fischer alkotásán Szent István Máriának ajánlja fel a koronát. A templom melletti emlékkertben 9 kopjafa emlékeztet azokra a tósokberéndi hõsökre, akik az elsõ világháborúban vesztették életüket.

Ajka egyik nagy büszkesége az üveggyár, ami nevén Ajka Kristály Üvegipari Kft. Úgyközelíthetjük meg, hogy a Szabadság térrõl haladunk a Csingeri utcán, majd balra fordulunk az Alkotmány utcába. Itt az utca elején találjuk a gyárat. A bejáratánál látjuk Marton László Üvegfúvók szoborcsoportját. A gyár 1878-ban kezdett el Ajkán dolgozni, amikor az úrkúti üveghutát ide telepítették a Zichyek. Az üzem az elsõ világháború végén leállt, de 1921-ben újkra mûködni kezdett. Ma több mint másfél ezer embernek ad munkát, termékei az ország, sõt Európa határain túl is ismertek. A gyárban ma is alkalmazzák az õsi, szájfúvásos technológiát, ennek köszönhetõen szép, egyedi darabokat és csiszolt, színes üvegtárgyakat készítenek.

Ha a Csingeri úton haladunk tovább, a városon kívül, a Parkerdõben megtalálhatjuk a Bányászati Múzeumot, az Erõmû Jubileumi Emlékházat és az Õslény- és Kõzettárat.

Nyitva: Kedd - Péntek: 11 - 16 óráig
Szombat - Vasárnap: 10 - 16 óráig

 
Városi strand
2007.08.08

1700 négyzetméternyi vízfelület, hat medence, ugrótorony, óriáscsúszdák, pezsgõágyak, sodrófolyosó és más élményelemek a teljesen felújított Ajkai strandon!

A strand területén fedett uszoda is üzemel.

Nyitvatartás, jegyárak, részletes információ a Városi Strand és Fedett uszoda honlapján olvashatók!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.