Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Albertirsa

2008.07.05

Fekvése 

A Duna-Tisza közi hátságon fekszik. A város keleti határában folyik a Gerje-patak. A legközelebbi nagyobb város Cegléd (14 km).

Története 

A település 1950-ben jött létre Alberti és Irsa községek egyesítésével. 2003 óta város.

Alberti története 

Az oklevelekben 1277-ben jelenik meg a neve először (Alberth). Ugyanakkor e területről már 1246-ban Istvánfalva néven is feljegyeztek egy települést.. A török hódoltság idején elnéptelenedett. A 18. század elején az akkori ura, Váracskay András kuruc ezeres még 1710-ben a Nógrád megyében fekvő Szalatnya községből (ma Szlovákia) felvidéki jobbágyokat telepített be, többségében szlovák anyanyelvűeket, de kimondott magyar családnevűeket is.

Irsa története 

Neve a szláv "jelsa=égerfa" szóbol vált ilyenformán magyarrá.Első írásos említése 1368-ból való. A török uralom ideje alatt ez a falu is elnéptelenedett.

Nevezetességei 

Testvérvárosai 

dolina-Völgy

(Régen Első- vagy Golyófogó-völgy)

Az 1976-ban védetté nyilvánított Dolina-völgy az első az Albertirsa fölött húzódó völgyek sorában. A Gödöllői-dombság ezen a tájon simul bele az Alföld térszínébe. A XVIII. századtól Albertin állomásozó lovas huszárok a Dolinában gyakorlatoztak, itt tartották éles lőgyakorlataikat is. A völgy északi oldalát használták golyófogónak (innen a régi elnevezés is). A völgy flórája és faunája rendkívül sajátos. Több növény- és állatfaj is megtalálható itt, amelyek néhány száz méterrel délebbreaz Alföldön már nem élnek meg. Albertirsa Barátainak Köre (a Képviselő-testület jóváhagyásával) évente egy-egy öreg tölgyfát nevez el a völgyben Albertirsáhozkötődő híres emberekről. Munkásságuk a fákon található táblákon olvasható.

Eddig az alábbi hírességekről neveztek el fát:

Hídvégi Lajos (1999-ben),
Szeleczky Márton (2000-ben),
Tessedik Sámuel (2000-ben),
Dr. Varga János (2001-ben),
Zólyomi Bálint (2002-ben).


A völgy jellegzetes növényei és állatai közül néhány:
Tarka sáfrány Crocus reticulatus VÉDETT
Tavaszi hérics Adonis vernalis VÉDETT
Csinos árvalányhaj Stipa pulchenia VÉDETT
Télizöld meténg Vinca minor  
Parlagi nefelejcs Myosotis arvensis  
Osztrák ökörfarkkóró Verbescum austriacum  
Erdei ibolya Viola sylvestris  
Egybibés galagonya Crataegus monogyna  
Magas koris Fraxinus excerior  
Kocsányos tölgy Quercus robur  
Zöld gyík Lacerta viridis VÉDETT
Keleti sün Erinaceus concolor VÉDETT
Vadmacska Felis silvestris sylvestris VÉDETT
Vörösbegy Erithacus rubecula VÉDETT
Erdei pinty Fringilla coelens VÉDETT
Oszapó Aegithalos caudatus VÉDETT
Tövisszúró gébics Lanius collurio VÉDETT
Gyurgyalag Merops apiaster FOKOZOTTAN VÉDETT
Kuvik Athene noctua FOKOZOTTAN VÉDETT
Vörösvércse Falco tinnunculus VÉDETT

Étkezési lehetőségek

Terrano Kávézó és étterem
2730 Albertirsa, Pesti út 65.
Telefon: 06-53-370-066
Ételrendelés, asztalfoglalás: 06-70-202-2121
E-mail: info@terrano.hu
Web: www.terrano.hu

Arany Patkó Vendéglő
2730 Albertirsa, Pesti út 136.
Tel.: 06 53 370 166

Szittyó Vendéglő
2730 Albertirsa, Hősök útja 1.
Tel.: 06 53 370 263

Aréna Pizzéria
2730 Albertirsa, Pesti út 175.
Tel.: 06 53 372 058

Alberti Söröző
2730 Albertirsa, Pesti út 91.
Tel.: 06 53 342 443

 

 

Szállás lehetõségek

Evangélikus Vendégház
2730 Albertirsa, Táncsics M. 3.
Tel.: 06 53 370 337, 06 53 571 144

Antal Józsefné
Nefelejcs Pihenőház

2730 Albertirsa, Nefelejcs u. 6.
Tel.: 06 70 942 7897, 06 53 371 739

Walterné Kovács Ágnes
2730 Albertirsa, Árpád u. 13.
Tel.: 06 30 417 0099

Petró Károlyné
2730 Albertirsa, Pesti út 32.
Tel.: 70/77-60-450
E-mail: mihalyizsu@citromail.hu
http://www.albertirsaszallas.eoldal.hu

faluház

Székhelye: Albertirsa, Tó u. 9.

1982. augusztus 20-án nyílt meg.

Azóta is vonzó idegenforgalmi látványosság, értékes néprajzi gyűjtemény a nagyközségbe látogató szlovák és magyar turisták számára.

Jellege: a szlovák faluházak, tájházak csoportjába tartozó helytörténeti gyűjtemény.

Tagja a Tájak-Korok-Múzeumok Egyesületnek, TMK-emblémával megjelölt pecsételő hely.

Részei: a XIX. század végi táj-jellegű parasztportán álló,

-1 oszlopos, nyitott gangos 3 helyiséges lakóház (pitvar, tisztaszoba, lakószoba),
- kocsiszín, istálló, malacól,
- gémeskút itatóvályúval.

A lakóház bútorait, berendezési tárgyait, mezőgazdasági szerszámait, használati eszközeit, ruhaneműit a faluban élő �majdnem kizárólagosan szlovák eredetű � lakosoktól gyűjtötték össze.
Önkormányzati tulajdonban és kezelésben működik.

 

 

gyógyfürdő

Gyógyvíz, termálfürdő Albertirsán  

Gyógyvizű fürdőnk 1986. óta várja vendégeit. A '80-as évtized közepén az albertirsaiak összefogásából, minden külső segítség nélkül épült az akkor még egy medencés strand.
A jelenleg 4 + 1 medencével üzemelő nyári fürdő két kútból kapja a termálvizet. Ezek egyaránt 640 m talpmélységűek, s a belőlük kitermelt víz 39,5, illetve 41 C°-os. Vízhozamuk 20 m üzemi szinten 1240 valamint 900 l/perc. Gyógyvízzé minősítése a Szociális és Egészségügyi Minisztérium 72/Gyt.-1989. számú határozatával történt. A megelőző vizsgálatok szerint gyógyhatása elsősorban mozgásszervi megbetegedések, műtétek utáni kezelés esetén igazolt, de mérhető nőgyógyászati hatása is.

Az elmúlt években vendégeink százai adtak hangot azon meggyőződésüknek, hogy a hazánkban különösen nagy számban fellelhető gyógyvizek rangsorában is igen előkelő helyen szerepel az albertirsai. Magyarán ténylegesen jó gyógyír a fenti bajokra.
A fürdőhöz a településről egy szilárd burkolatú úton, a Gerje-patak hídján át juthatunk ki. Északi irányból az M4-es főút (melynek autópályává fejlesztése elkezdődött) mintegy 800 m-nyire húzódik. Sajnos ennek a távolságnak a zöme földút.

A fürdő villamos energiával megfelelően ellátott, a telefonhálózatba bekapcsolt.
Saját, 250 m mélységű, 2000 l/perc hozamú hideg vizes kúttal rendelkezik.
A vezetékes gáz és szennyvízcsatorna a fürdő kerítése mellett halad el, tehát ezekre ráköthető.
Környezete enyhén lankás, fás-ligetes. Így a fürdő, s az őt közvetlenül körül ölelő terület is igen szép látványt nyújt. A sok zöld nyugalmat sugároz, kellemes kikapcsolódást biztosít az idelátogatóknak.
A területén működő nyolc üzlet, illetve büfé bő választékot biztosít ételben-italban, strandcikkekben és kisebb ajándéktárgyakban.

A strand medencéinek vizét a fürdő vízjogi engedélye szerint gravitációs vezetéken, a mintegy 300 m-re lévő Gerje-Perje belvíz főcsatornába engedik.
A jelenleg május 01-től szeptember 15-ig üzemelő strandon egy-egy idényben megfordul mintegy 150 ezer vendég.
Ez a létszám többszörösére emelhető, amennyiben a rendelkezésre álló vízfelületet sikerül megnövelni. Az érdeklődők utánpótlása biztosított, hiszen 20- 25 km sugarú körön belül mintegy 160-170 ezren élnek, s a kétmilliós Budapestről és lényegesen távolabbról, sőt külföldről (Ausztria, Szlovákia, Németország, Olaszország, Hollandia stb.) is sokan fölkeresik az albertirsai fürdőt.

Nyitva tartás: május 01-től szeptember 15-ig, hétfőtől vasárnapig 9:00 órától 18:00 óráig
Esti fürdő, főszezonban: pénteken és szombaton 20:00 órától 23:00 óráig
Reggeli úszás: minden reggel 7:00 órától 9:00 óráig
Esti úszás: minden este 18:00 órától 20:00 óráig

Szolgáltatások:

-büfé,
-étterem,
-gyógy-masszírozás,
-pedikűr,
-főszezonban zenés esti fürdő.

JEGYÁRAK:  
 
Felnőtt 900.- Ft
Nyugdíjas 800.- Ft
Diák 800.- Ft
Gyermek 500.- Ft
Esti fürdõ belépõ 700.- Ft
 
20 fő felett 10%-os kedvezmény!  
 
16 óra után egységesen 500,- Ft
 
A belépés 4 éves kor alatt ingyenes!  
 
BÉRLET ÁRAK:  
 
10 alkalmas felnőtt bérlet 8.100.- Ft
10 alkalmas nyugdíjas és diák bérlet 7.200.- Ft
 
Kaphatók szezonbérletek és úszóbérletek is!  

 

Elérhetőségek:

2730 Albertirsa, Dolina u. 2.

Telefon: (53) 370-483
       
 
     
 
     
   

 

 

horgásztó
       
 
     
     



Malom-Tó Horgász Egyesület

 

Kapcsolattartó: Jáger István
Tel.: 06/70-553-1971
E-mail: jager0229@freemail.hu

Megközelíthetőség: A városon keresztül haladó 40-es útról a Profi élelmiszer üzlet melletti Tó utcán keresztül jutunk el a csodálatos panorámával és gazdag állatvilággal rendelkező, nyugodt környezetben elterülő Malom-Tóhoz. A tó saját parkolóval rendelkezik, a közvetlen közelében élelmiszer üzlet és játszótér található, valamint sátorozásra is van lehetőség.   
A tó egész évben, minden napszakban halászható, éjszakánként péntekről szombatra és szombatról vasárnapra. Csónak használata és lékhorgászat nem engedélyezett. Pergetéses technika alkalmazható.
A következő halfajták találhatók meg: ponty, amúr, busa, csuka, afrikai harcsa, keszeg, kárász
Telepítést évente 6-8 alkalommal végeznek.
A 2006-os rekord:
Ponty: 8 kg
Amúr: 8 kg
Csuka: 7,75 kg
A területi engedéllyel rendelkezők éves fogási átlaga: 26 kg/fő/év.
Napijegy a Pesti úti horgászboltban (hétköznap 8-16-ig, szombaton 8-12-ig), vagy a Pesti út 4-es számú büfében (6:30-22-ig) váltható.
A nappali horgászat ára 2.500.- Ft, az éjszakai horgászaté pedig 3.000.- Ft.
A napijegyre fogható mennyiség: 1 db ragadozó hal, 2 db békés nemes hal, 3 kg egyéb hal. Napijegyesek számára nincs kijelölt hely, a kihelyezett horgászrend érvényes rájuk.
Az egyesület szívesen látná Önt is tagjai közt. Az első belépés ára 30.000.- Ft, az éves tagság pedig 25.000.- Ft-ba kerül.

Nagy szeretettel várjuk Önt is! Jó bothajlást!

25 év a tó szolgálatában, beszélgetés id. Vicha Sándorral

Hídvégi Lajos feljegyzései alapján az albertirsai halastavat a XV. században alakították ki. Az első fennmaradt feljegyzések a tóról 1411-re datálhatók, amikor is az akkori Csíkospatak északi partján engedélyezték Alberthy-i Jánosnénak azt, hogy gátat emeltessen, és a patak vízét zsilippel zárja el. Az így létrehozott lapos tóba Margit asszony halakat telepíttetett, létrehozva ezzel a ma is létező halastó elődjét. Nem sokkal később a tó mellett egy malmot is építetett, amely 1948-ig működött. A II. világháború után rövid ideig Izsák Nándor és Szászik Ferenc még üzemeltette a malmot, hol gabonát őröltek benne, hol pedig fűrészmalomként funkcionált. Ezt követően nem sokkal Veress Péternek, a Parasztpárt vezetőjének a kezdeményezésére, mondván �szüntessük meg a nagybirtok összes maradványát és teremtsünk virágzó kerteket Magyarországon�, a 40-es évek második felében hozzáfogtak a malom elbontásához. Rövid idő alatt, 1950-re írmagva sem maradt a tóparti kis épületnek. Ekkor hordták szét az Alberti kastély nagy részét is. Ezeket az eseményeket idősebb Vicha Sándor már többé kevésbé megélte. Az élete furcsa mód már ekkor összefonódott a tóval, pedig még nem sejthette, hogy később, mint tógazda milyen fontos és meghatározó szerepe lesz ennek az albertirsai gyöngyszemnek a későbbi életében.

Id. Vicha Sándor: Az alberti Malom tó legújabb kori történetét alapvetően 4 szakaszra oszthatjuk. Az első időszak a 80-as évek elején kezdődik, amikor is az akkor termelőszövetkezet elnöke, Valent Mihály kezdeményezésére hozzáfogtunk a tó megtisztításához, és ezzel egyidőben egy horgászegyesület megalakításához. Az volt a cél, hogy ne csak a gyerekek horgásszanak hellyel-közzel az elvadult tóban, hanem a felnőttek is szervezett és hasznos szabadidős programot találhassanak maguknak. 1982 tavaszán indult el a munka és 1983. június 7-én be is fejeződött úgy, hogy egy bizonyos terület horgászásra alkalmassá lett téve. A június 7-ei avatási ünnepségre még az akkori Pest Megyei Hírlap munkatársa is megjelent, és tudósított a jeles eseményről. A tó és a horgászegyesület élete ettől kezdve teljesen összefonódott a TSZ-szel, mivel abszolút annak a keretei között működött. A kezdet-kezdetén reggel 4-től fél 7-ig szinte minden reggel itt voltak alkalmas időben a horgászok, és többnyire innen mentek dolgozni 7 órára a munkahelyükre. Később ezen a beosztáson többször változtattunk. Mivel a helyi termelőszövetkezet alakította ki a halastavat, azaz szinte magának építette, így többnyire a TSZ dolgozói voltak tagjai az egyesületnek, egy-két külsős tagtól eltekintve. Körülbelül olyan 120-150 fővel alakítottuk meg a horgász egyesületet egy időben a tó avatási ünnepségével, azaz 2008. június 7-én lesz 25 éve annak, hogy ez az egész elindulhatott. 4 évvel ezelőtt, mint a Horgász Szövetség helyi küldötte kezdeményeztem a 20 éves évforduló megrendezését, amit végül a közreműködésemmel össze is hoztunk, de az igazán nagy ünnepséget 2008-ban kell majd megtartanunk. Sajnos sokan, akik a 20 éves jubileumon még jelen lehettek az alapítók közül, azóta már eltávoztak a körünkből, így Szűcs Feri bácsi a TSZ akkori főkönyvelője sincs már közöttünk. 1985-86 fordulóján újabb fontos esemény történt az egyesült életében, ugyanis ekkor kapcsolódtunk be az Országos Horgászegyesület munkájába azzal, hogy felvételt nyertünk a tagjaik közé. Később, amikor régiókba szerveződött az országos egyesület, mi a Pest Megyei Régióba kerültünk. Innen szervezeti okok miatt később átkértük magunkat a Közép-Tisza Vidéki Régióba. Ez az első szakasz a rendszerváltásig, �90-91. fordulójáig tartott. Azaz a TSZ megszűnéséig. Ebben az időszakban, �83 és 90 között három vezetője volt a TSZ horgász egyesületének, az első Magyarádi Endre, a második Cselovszky Pál és az utolsó, aki egyben a termelőszövetkezet elnöke is volt, Nagy Gábor. A vezetőség végig 5-7 taggal működött, a titkári feladatokat pedig a néhai Kendra Ferenc látta el mind a három elnök mellett.

A Malom tó történetének második szakasza a tó és az egyesület életében a rendszerváltással vette kezdetét. Mivel megszűnt a TSZ, megszűnt vele a fenntartó is, azaz valójában nem volt gazdája igazán sem a tónak, sem az egyesületnek. Még 1989-ben Nagy Gábor engem arról tájékoztatott, hogy egy szerződést készített annak érdekében, hogy az egyesület a munkáját a TSZ megszüntetésével is folytathassa, így a tavat 15 éven keresztül a horgász egyesület használhassa a korábbi TSZ egyesület jogutódjaként. Ennek a fejében kellett karban tartaniuk a területet. Ez a papír azonban sajnálatos módon eltűnt, így dokumentum sem maradt a megállapodásról. Így aztán a �90-es évek elején kiosztották a területet. A tó mint vízfelület megmaradt, de a partszakaszt felparcellázták és több tulajdonos között szétosztották. Így körülbelül 1996-97-ig úgy működtünk, hogy valójában nem volt tavunk és nem volt igazán egyesületünk sem.

A harmadik szakasz 1996-97-tel vette kezdetét. Ez gyakorlatilag az egyesület újjászervezésének, a tó tulajdonviszonyai rendezésének a rendkívül nehéz, és küzdelmes időszakát foglalja magában, egészen 2005-ig bezárólag, közel 10 évet. A korábbi Szabadság Horgászegyesület hivatalos megszűntét és a Malomtó Horgászegyesület megalakulását a fiam közreműködésének köszönhetően 1997-ben jelentettük be az illetékes szakhatóságoknál. Persze tavunk igazából még akkor sem volt, hiszen a területnek abban az időben 21 tulajdonosa volt. Ráadásul a kiosztott földterületek értékére még ráterhelték arany koronában meghatározva a vízfelület értékét is. Akkor kért meg engem Pásztor János arra, hogy valamilyen úton-módon szervezzem meg, és kezdjem el a tó környéki területek visszavásárlását az egyesületnek. A legnagyobb gondot itt az jelentette, hogy a 21 tulajdonosnak elővásárlási joga volt a szomszédos területekre, azaz valahogyan tulajdonjogot kellett szereznek annak érdekében, hogy a telkeket vissza tudjam vásárolni. Mindezt azért kellett nekem megtennem, mivel az akkori jogszabályok szerint a terület besorolása alapján azt csak magánszemély vásárolhatta fel, egyesület nem. Miután egy házaspár az egyik területről lemondott az én javamra, ezt követően kezdhettem el a területek visszavásárlását. Ez bizony hosszú időt vett igénybe, hiszen egyszer volt pénz, egyszer nem. Az egyik tulajdonossal egyszerű volt megállapodni, a másikkal nem. Így aztán több mint 6 évig tartott, míg a terület nagy részét sikerült megvennem, mindössze 5 kisebb tulajdon sorsa rendezetlen még ma is.

Az utolsó szakasz 2005-tel vette kezdetét. A sok bizonytalanság hatására, miután megbetegedtem, és kórházba kerültem, a horgászegyesület jelenlegi elnöke, Jáger István úr úgy látta, hogy a tulajdonviszonyok annyira rendeződtek, hogy a horgászegyesület nevére átírásra kerülhet mindaz a terület, amelyet én visszavásároltam az előbb említett 6 évben. Így alakult ki a jelenlegi helyzet, azaz egy újabb működő és aktív horgászegyesület, amely már a tó többségének tulajdonjogával is rendelkezik. Jövőre már bizony 25 éve lesz annak, hogy őrzöm, vigyázom, ebből több éven át mint tógazda ezt a területet. Nagyon remélem, hogy azok, akik utánam jönnek majd legalább ilyen szeretettel, és gonddal ápolják, gondozzák a tavat, hogy még sok-sok évtizeden át szolgálhassa a horgászat szerelmeseit.

Készítette: Solymosi László, az Albertirsai Híradó főszerkesztője

Nagy tisztelettel mondunk köszönetet id. Vicha Sándor együttműködéséért és sok éves odaadó munkájáért!

a Szerkesztők nevében:
Jászberényi Tamás
alpolgármester

 


 
portolási lehetőségek
Az aktuális híreket a Sporthírek menüpont alatt találják meg. Az albertirsai sportélet igen jelentős. Különféle sportolási lehetőségek várják a fiatalokat, ezeket mind amatőr, mind pedig profi szinten is tanulhatják. Kiemelt sportolási lehetőségek:
  • Kézilada
  • Labdarúgás
  • Kosárlabda
  • Judo
  • Atlétika
  • Galambászat

Az Albertirsán működő szakosztályok, azok vezetői és elérhetőségeik:

A szakosztály megnevezése:

Vezetője és annak elérhetősége:

Edzője:

Labdarúgás

Halmi József
06/20-5414-848

Erős Károly és Ág Gábor

Férfi kézilabda

Huszák Ferenc
06/20-9581-213

Ledaty Kiss Károly

Női kézilabda

Péteriné Sedon Irén
06/20-7700-468

Szabó György

Judo

Nagy László
06/30-2060-335

Nagy László

Atlétika

Nagy Lászlóné
06/53-370-476

Ecsedi László

Női/Férfi kosárlabda

Kiss Róbert
rgida@ludens.elte.hu
06/30-3041-281

Kiss Róbert

Galambász

Kemenczei János
06/53-371-870

-

 

 

gyurgyalagos

Feltehetőleg Alberti község újratelepítése után (1711-től) alakult ki a jelenlegi löszfal.
A környékbeli községek (Pilis, Pusztavacs, Mikubuda, Dános puszta és a tanyavilág) lakói hordták innen az agyagot építési célra vert fal és vályogtégla készítéséhez. A korszerűbb építési módszerek elterjedésével nagymértékben csökkent az igény az agyag iránt, így a bányászat rövid időn belül teljesen meg is szűnt (kb. az 1970-es években).
Valószínűleg ekkor foglalták el a gyurgyalagok (Merops apiaster) a számukra kedvezőbb feltételeket biztosító és immár háborítatlan bányát. Előtte a földekre kijáró parasztok szekerei által kijárt löszmélyutak oldalait használták fészkelő helyül.

A gyurgyalag a legszínpompásabb madaraink egyike. A telet Afrika trópusi vidékén tölti, költőterületére csak májusban érkezik, és szeptemberben már el is hagyja azt. Ha fészkelésével a földhöz is van kötve (kb. 1,5 m hosszú lösz- vagy homokfalba ásott odúban költ), egyébként a levegő madara, nyilalló suhanásával akár versenyre kelhetne a fecskével is. Verőfényes napokon a repülő gyurgyalagnál szebb madarat kívánni sem lehet.
A �piripió� étlapján fullánkos rovarok, szitakötők, lepkék és bogarak találhatók, melyeket ügyes fordulékonysággal, repülés közben zsákmányol. Lágy bugyborékoló �prü-prü�, � gyur-gyur�-szerű hangja semmilyen más madáréval nem téveszthető össze. Hazánkban fokozottan védett, eszmei természetvédelmi értéke 100.000,- Ft/egyed.
A löszfalban található költőüregeket sajnos gyakran seregélyek (Sturnus vulgaris) és mezei verebek (Passer montanus) foglalják el a később hazatérő gyurgyalagok elől, egy lyukat pedig egy vörösvércse (Falco tinnunculus) pár sajátított ki magának.
A partfal védelmét élvezi még több tucat üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus) is, melyek labirintusszerű két-három méter mélységű, igen kiterjedt, és több bejárattal rendelkező nyúlüregekben élnek.


A partfal közelében található növények és állatok közül néhány:
Erdei szamóca Fragaria vesca  
Fekete bodza Sambucus nigra  
Mezei zsálya Lepidium campestre  
Osztrák ökörfarkkóró Verbescum austriacum  
Réti imola Centaurea jacea  
Veronika félék Veronica spp.  
Fürtös gyöngyike Muscari botryoides  
Kökény Prunus spinosa  
Egybibés galagonya Crataegus monogyna  
Fehér mécsvirág Melandrium album  
Imádkozó sáska Mantis religiosa VÉDETT
Zöld gyík Lacerta viridis VÉDETT
Keleti sün Erinaceus concolor VÉDETT
Menyét Mustela nivalis VÉDETT
Európai vadmacska Felis silvestris sylvestris VÉDETT
Tövisszúró gébics Lanius collurio VÉDETT
Vadgerle Streptopelia turtus VÉDETT
Kuvik Athene noctua FOKOZOTTAN VÉDETT
Örvösgalamb Columba palombus VÉDETT
Feketerigó Turdus merula VÉDETT

hársas-Völgyek

(Lipina)

A három völgyet magába ölelő Hársas a környék legszebb, legváltozatosabb vidéke. E területből 221,5 ha 1990. óta élvez védettséget. Itt már a középkorban is hársfa erdők lombosodtak, erről a korabeli oklevelek is tanúskodnak.
Ma már csak elvétve található a völgy névadója, helyét az állami erdőgazdaságok által telepített akác és tölgy vette át, melyek között a kőris- és juharfák is elszaporodtak. A levegő itt olyan tiszta, hogy az idelátogató úgy érezheti magát, mintha hegyvidéken járna, nem pedig az Alföld dombsági szélén. A Hársas három völgyét a nép Első völgynek, Második (vagy középső) völgynek, és Harmadik (vagy Hátsó) völgynek nevezi.
Az Első völgyben állt a kétszintes erdészház. A Szapáryak idejében az erdész inkább a vadakra vigyázott, mint a fákra, nehogy az orvvadászok a mágnás vendégek elől azokat kilőjék. Az erdészház mellett volt két kb. 50 m hosszú agyagba vájt boltíves borpince, amit alagútnak is mondanak. A nép török korabelinek véli, és úgy tudja, hogy ott kincseket rejtettek el. Ma használaton kívül vannak, veszélyes a bennük való járás. Szintén az erdészház közelében állt a �Lajosfának� nevezett jegenyefa. Elnevezése onnan eredt, hogy egy hajtóvadászat alkalmával gróf Szapáry István felesége is jelen volt, a vadászok a nádfödeles, hosszú szaletliben szalonnáztak, az asszony a közelben sétált. Megmozdult hasában magzata, elmondta a férjének, aki örömében azon a helyen emlékfát ültetett. Lajosnak keresztelte a fiát, a fát pedig Lajosfának.
A jegenye már kipusztult, ellenben a körülötte karikában ültetett három platán és három illatos fehér fürtű félig fa, félig cserje ma is díszlik.
Ez az emlékfás kis ligetet Koszorúra keresztelték át az emberek.


A völgyben található növények és állatok közül néhány:

Apró noszirom Iris pumila VÉDETT
Foltos kontyvirág Arum maculatum  
Vérehulló fecskefu Chelidonium majus  
Mogyorós lednek Lathyrus tuberosus  
Csíkos kecskerágó Euonymus europaeus  
Fehér fuz Solix alba  
Közönséges dió Juglens regia  
Kocsányos tölgy Quercus robur  
Kislevelu hárs Tilia cordata  
Mezei juhar Acer campestre  
Erdei béka Rana dalmatina VÉDETT
Csuszka Sitta europaea VÉDETT
Vörösbegy Erithacus rubecula VÉDETT
Sárgarigó Oriolus oriolus VÉDETT
Fülemüle Luscinia megarhynchos VÉDETT
Nagy fakopács Dendrocopos major FOKOZOTTAN VÉDETT
Kerecsensólyom Falco cherrug FOKOZOTTAN VÉDETT
Holló Corvus corax VÉDETT
Királyka Regulus regulus VÉDETT
Mókus Sciurus vulgaris VÉDETT

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.