Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bácsalmás

2008.07.05

Bácsalmás a Duna-Tisza köze déli részén, a Baja-Szeged-Szabadka városok közötti háromszögben, az ún. bácskai löszös hátságon fekszik. Az ország egyik legmelegebb tájegysége, ahol igen magas a napfényes órák száma (átlag: 2098), igen alacsony az évi csapadékmennyiség (átlag 565 mm).

Története 

Az ALMÁS, HAJMÁS néven említett település a Rákóczi szabadságharcot megtorló délvidéki hadjárat után kezd véglegesen betelepülni elsősorban délszlávokkal (nagyobb részt katolikus szerbekkel/rácokkal), valamint az ország északi részeiről áttelepülő magyar, kisebb részben szlovák szökött jobbágyokkal. Bél Mátyás az 1735-ös leírásában Felső-Almás néven, kicsiny faluként említi.

1740-től saját parókiája és temploma van. Az 1768-as kincstári térképen a falu már a mai helyén van, a szőlők is fel vannak tüntetve. 1772. július 20-án ALMASKA SELO kamarai falu címén urbáriumot kapott.

Jó termőföldje miatt az 1780-as években a lakosság száma a belső migráció, valamint Mária Terézia és II. József német betelepítési programja folytán ugrásszerűen növekedett. A németek (svábok) magasabb szintű termelési kultúrája hozzájárult a földközösség korai megszűnéséhez, az árutermelés kialakulásához. 1803-ban Almás egész területét megszerezték a közbirtokosok, akik 1808-ban kieszközölték az országos vásártartási jogot, a mezővárosi címet. 1848-ban Almás országgyűlési követválasztó központ lett, említésre méltó, hogy a lakosság Vörösmarty Mihályt választotta képviselőjévé Kossuth Lajos ajánlására.

1848. július 10-én – Kossuth Lajos ajánlására – Vörösmarty Mihályt a bácsalmási választókerület országgyűlési képviselővé választja.

A lakosság létszámának növekedésével párhuzamosan a településen 1837 óta van gyógyszertár, 1855-től posta, kórház, 8 tantermes iskola, 1862-től távíró.

Mezővárosi címét 1871-ben vesztette el, de közigazgatási szerepköre földrajzi fekvése folytán megnőtt, 1873-tól járási székhely lett Bács-Almás. Végleges helynevét (Bácsalmás) 1904-ben törvényhatósági rendelettel állapították meg.

Az 1890-es évektől hatalmas gazdasági fellendülés jellemezte a települést. A homokos határrészek felparcellázása után szőlőt telepítettek, tanyákat építettek. A vasútvonalak 1885-ös (Bátaszék-Baja-Bácsalmás-Szabadka) és 1903-as (Kiskunhalas-Bácsalmás-Zombor-Apatin) kiépítésével a település bekerült a modern gazdasági vérkeringésbe.

A meggazdagodott birtokosok és kereskedők pénzintézeteket, ipari üzemeket (gőzmalmokat, téglagyárat) létesítettek, szállodákat működtettek. A vezető értelmiségi réteg kialakulása pezsdítően hatott a szellemi életre. Létrejött az úri kaszinó, sorra alakultak meg az egyesületek, társaskörök.

A trianoni békediktátum a történelmi Bács-Bodrog vármegye 4/5-öd részét Jugoszláviának ítélte. A megmaradt Felső-Bácskai területek – köztük Bácsalmás is – 1921 nyaráig szerb katonai megszállás alatt volt. A szerbek kivonulása után átszervezték a közigazgatást, a megyei székhely Zomborból Bajára került, Bácsalmás továbbra is járási székhely maradt. 1922-től újabb gazdasági fellendülés következett. A hatalmas méretű építkezések mellett kövezett utakat, járdákat, mélyfúrású kutakat létesítettek, parkosítottak, polgári iskolát és mezőgazdasági középiskolát működtettek, villamosítottak.

Az 1930-as népszámlálás adatai szerint a lakosság száma 13045 fő, a lakóházak száma 3140. A magyarok 34, a bunyevácok 10, a németek 56%-os arányban éltek a településen.

Erdei Ferenc a "Futóhomok" című szociográfiájában a Felső-Bácska fővárosaként írta le Bácsalmást.

A második világháborút követően Bácsalmásról 5105 németet űztek el, ez volt a magyarországi kitelepítések történetének egyik legsötétebb fejezete [1].

A második világháború Holocaust kutatója,a neves Dr. Horváth Zoltán könyveiben foglalkozik a bácsalmási zsidóság történelmével, a felvidéki magyarok betelepítésével. A FELVIDÉKI MAGYAROK BÁCSALMÁSRA TELEPÍTÉSÉNEK IGAZ TÖRTÉNETE(1947-1997)

1944-től a történelmileg kialakult és az adottságokhoz alkalmazkodott gazdasági-társadalmi-népességi rendszer alapjaiban megváltozott. Az általános mozgósítások, a gettóba tömörített zsidók elhurcolása, majd a szovjet katonai megszállás és a délvidéki partizánakciók, a Dél-Bácskából idemenekülők elhelyezése és élelmezése, 1945 januárjától a Szovjetunóba történő internálások, a németek vagyonelkobzása, majd nagyrészük kitelepítése (kb. 4500-4800 fő) végzetes következményekkel járt. A Csallóközből betelepített magyar családok létszámban nem pótolták a kitelepítések által okozott veszteségeket. Az üldöztetések (kulákok), a Tito korszak miatt létrehozott határsáv, az ötvenes évek anomáliái (a beszolgáltatási kötelezettség) miatt csoportosan kényszerült elhagyni a lakosság a települést ipari vidékeken vagy nyugaton (1956) remélve a boldogulást. A lakosság mintegy 50%-a kicserélődött. A jugoszláv határmentiség következménye volt a közigazgatási szerepkör megcsorbítása. 1949-ben először a külterület egy részét csatolták Kunbajához, 1952-ben a tanyás, sűrűn lakott külterületi történelmi borvidékből hozták létre Bácsszőlős önálló községet.

1962. március 31-én megszűnt a bácsalmási járás. A járás nagyobbik részét – közte Bácsalmást – a bajai járáshoz, a többi részét a kiskunhalasi járáshoz csatolták. Rekonstrukció címen megszüntették, majd felszedték a településeket összekötő vasútvonalakat, Bácsalmás megszűnt, mint vasúti központ (azóta a településen áthaladó Kiskunhalas-Baja szárnyvonal egyik állomásaként működik).

A fejlődés az 1960-as évek közepétől a mezőgazdasági üzemek, a nagyobb beruházások állami támogatásával és az Alföld iparosításának országos célként meghirdetett programjával kezdődött. A leányvállalatként létrejött ipari üzemek elsősorban a szabad női munkaerőre épültek.

A település kommunális fejlesztése is ebben az időben kezdődött (vezetékes vízhálózat, levezető árokrendszer, új strandfürdő, út és járdaépítések, sütőüzem, buszállomás, kereskedelmi egységek) Jelentős volt a magánerős lakás- és házépítés. A beruházások döntően a termeléssel összefüggő ágazatokra korlátozódtak (Állami Gazdaság, Termelőszövetkezet, könnyűipari üzemek). Az 1970-es években ez a folyamat lelassult.

Nevezetességei 

  • Római katolikus templom
  • Helytörténeti Gyűjtemény
  • Csauscher-ház
  • Ulrich-ház
  • Kastély
  • Zsidó iskola épülete
  • Zsidó temető és ravatalozó

Állandó kiállítások

A Gyűjtemények Háza helytörténeti kiállítása: Bácsalmás története, a bácskai tájegység néprajzi tárgyai, viseletei, a kézműves mesterségek és a paraszti gazdálkodás eszközei, valamint Duliy Tibor bácsalmási születésű festőművész alkotásai.

 

Hagyományőrző programok:

Sváb bál - január harmadik szombatján. Rendező: Német Egyesület. Helyszín: Sárga Csikó

Műsoros préló - február második szombatján. Rendező: bunyevác Divan klub.

Helyszín: Művelődési Központ és Sárga Csikó

Bácsalmási napok - augusztus 19-20. Szabadtéri műsoros rendezvény

Búcsú - szeptemberben, a Szent Kereszt felmagasztalásának napját (szept. 14.) követő

vasárnap - Szentmise a római katolikus templomban, kirakodó vásár, mutatványosok a sportpálya melletti területen.

Szálláslehetőség: kollégium és sátortábor (nyári tanítási szünetben). Étkezési lehetőség: Halászcsárda

(2008. február 09. 18:00 Bácsalmás, Művelődési Központ, Sárga Csikó Étterem) Bunyevác nagy preló - Horvát Kisebbségi Önkormányzat Bácsalmás DIVAN Klub
(2008. február 01. 17:00 Bácsalmás, Művelődési Központ) A Hunyadi János Gimnázium végzős növendékeinek szalagavató ünnepsége
(2008. február 01. 17:00 Bácsalmás, Vörösmarty Mihály Városi Könyvtár) Drengács Margit VADVIRÁG című kötetének dedikálással egybekötött író-olvasó találkozója
(2008. január 30. 11:00 Bácsalmás, Vörösmarty Mihály Városi Könyvtár) Fábián Éva mesemondó meseórája
(2008. január 24. 14:00 Bácsalmás, Vörösmarty Mihály Városi Könyvtár) Területi mesemondó verseny
(2007. december 21. 18:00 Bácsalmás, Könyvtár) Karácsonyi Zongorahangverseny - A Liszt Ferenc Zeneiskola növendékeinek előadása
(2007. december 20. 15:00 Bácsalmás, Művelődési Központ) Idősek karácsonya rendezvény -Helyi oktatási intézmények és a Szegedi Színház előadása
(2007. december 8. 9:00 Bácsalmás, Művelődési Központ) Adventi keresztény tábortalálkozó - A nyári gyermektábor élményeinek felelevenítése, zene, ének, játék, és Bibliai történetek kíséretében
(2007. november 16. 17:00 Bácsalmás, Könyvtár) "Őszi találkozás..." előadói est. Szép magyar versek és régi énekek a magyar néphagyományból Császár Angela Jászai Mari-díjas művész és Ferencz Éva Magyar Örökség-díjas énekművész előadásában.
(2007. december 15. 8:00-18:00 és december 16. 8:00-14:00 Bácsalmás, Művelődési Központ) Magyar galamb és Kisállattenyésztők bácsalmási V-65-ös számú klubja és a testvérvárosi egyesületek közös galamb és díszbaromfi kiállítása
(2007. október 29. Bácsalmás, Művelődési Központ) Számítógépes repülés, repülésszimuláció és repüléstörténet -előadás és bemutató
(2007. október 24. Mélykút) "Történelmi bázisjogosultság és aktuális határidők" agrár-finanszírozási rendszer előadása
(2007. október 04. Baja) A város keresi a múltját
(2007. szeptember 22. Bácsalmás, Művelődési Központ) Orgoványi Anikó festőművész "Szárnyak és szinbólumok" c. kiállítása
(2007. szeptember 15. Bácsalmás, edzőpálya) Fogathajtó verseny
(2007. szeptember 14-15-16. Bácsalmás, Sportcsarnok) Díszmadárkiállítás
(2007. szeptember 08. Harta, Műv. Ház) Tihanyi Anikó Edina fotókiállítása
(2007. augusztus 19. Edzőpálya) Bácsalmási napok
(2007. július 13. Művelődési Központ) Tihanyi Anikó Edina fotókiállítása
(2007. június 25. 10:00 Művelődési Központ) Gora Zoltán és Erdei Márta kiállításának megnyitója
(2007. június 24. 7:30 Edzőpálya) Bácska Fogathajtó Kupa Agócs László szervezésében
(2007. június 23. 18:00 Baja, Éber-emlékház) Múzeumok éjszakája -Szent Iván Éj
(2007. június 22. 17:00 Művelődési Központ) LÓ ÉS LOVASA -fotókiállítás
(2007. június 18. 18:00 Művelődési Központ) Liszt Ferenc Zeneiskola végzős növendékeinek záró zongorahangversenye
Tanévzáró a Hunyadi János Gimnáziumban
(2007. június 16 17:00) Ballagási ünnepség a Vörösmarty Mihály Általános Iskolában
(2007. június 14. 17:00 Művelődési Központ) Minerva Művészeti Iskola növendékeinek és tanárainak közös zárókoncerje
(2007. június 13 13:30 Művelődési Központ) Bioetanol előállítás a kukoricatermesztés perspektívája
(2007. június 09. 6:30 Kígyóstó) Horgászverseny
(2007. május 26-28.) Pünkösdi Testvérvárosi Napok 2007
(2007. május 10. 10.00 óra Díszterem) Határátkelő ünnepélyes megnyitója
(2007. május 4. 17.00 óra) Hunyadi János Gimnázium Ballagás
(2007. május 4. 14.00 óra) Szakiskola Ballagás
(2007. május 1.) Majális program
(2007. április 20-tól június 22-ig.) 'A Föld Világnapja' - Agócs Írisz Illusztrátor és a bácsalmási ovisok rajzaiból rendezett kiállítás
(2007. március 15.) Ünnepi megemlékezés az 1948-49-es fooradalom és szabadságharc tiszteletére
(2007. február 23.) Horgászati Vadászati Kiállítás

Állandó programok

Kincsek a homokban -A Kiskunhalasi Thorma János Múzeum állandó régészeti kiállítása

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.