Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Balatonfüred

2008.07.06

Fekvése, klímája 

Lankás dombok közt fekszik a Balaton északi partján. A városon halad át a 71-es út, valamint a Budapestről Tapolcára és Keszthelyre vezető egyvágányú vasút is. A szomszédos községek Tihany, Aszófő, Balatonszőlős, Csopak, valamint az errefelé szokásos elnevezésű Öreg-hegy, továbbá a Tamás-, György- és Péter-hegyek határolják.

Története 

Füred térségét már az ősember is lakta. Első ismert lakói a rómaiak voltak, emléküket számos kiásott épületrom és síremlék jelzi. Füred nevével írásos emlékként először 1211-ben találkozunk, a Tihanyi Apátság egy birtokösszeírásában. Mai területén az Árpád-korban hét település állt. A város legrégebbi, a Kéki-patak partján épült, később elhagyott településrésze ma szőlőterület, maga a Kéki-forrás még működik.

1717-ben említik savanyúvizét, majd 1729-ben újra. 1722-ben vegyelemeztették és gyógyvízzé nyilvánították. Ezidőtájt már állt egy fa fürdőház, majd nemsokára egy kőház, kiadó szobákkal vendégek számára. Később kétemeletes új fürdőház is épült.

A város az 1800-as évek-ben, a reformkorban indult fejlődésnek. A vendégek szórakozását a nyári időben fából készült színház szolgálta, 1831-ben pedig itt épült a Dunántúl első magyar nyelvű kőszínháza. A színházat Kisfaludy Sándor alapította.

Horváth János rendezte 1825. július 26-án a füredi Horváth-házban az első Anna-bált lánya, Anna Krisztina tiszteletére. Az Anna-bál hagyománnyá vált, 2005-ben a 180. alkalommal tartották meg.

Széchenyi István kezdeményezésére innen indult el 1846-ban az első balatoni gőzhajó, a Kisfaludy. Füreden hajógyár is létesült. Főként a kiegyezés utáni időszakban kedvelt találkozóhelye lett a politikusoknak, művészeknek; ekkor kezdődött a település nagyobb fellendülése, feltöltötték a tó partját, kialakították a sétányt, magánvillák épültek, megépült a kórház déli szárnya. Jókai Mór itteni villájában írta Az arany ember című híres regényét, melynek egy része a Balatonnál játszódik. Az épület ma múzeum, ahol láthatjuk az író bútorait, személyes tárgyait.

1884-ben itt alakult meg az első magyar vitorlásegyesület, a Stefánia Yacht Club.

A második világháború után, az 1960-as években indult újabb fejlődési szakasza. 1966-ban itt tartották a XXVII. FICC (Nemzetközi Camping Caravanning Club) Rallyt, erre épült 4000 személyes kempingje. 1971-ben Füredet Magyarország első gyógy- és üdülőhelyi városává nyilvánították. Balatonfüred a „Szőlő és bor nemzetközi városa”.

Gazdaság és infrastruktúra 

Balatonfüred gazdasági alapjait, településalakító adottságait elsősorban gyógy- és üdülőhelyi, valamint ezek kiszolgálására létesült intézményei képezik. Emellett szőlőkultúrája borfeldolgozás, saját helyi ipara (hajógyár), üdülőhelyi és városi intézményhálózata teszi gazdaságilag több-lábon álló településsé. Fejlett kereskedelmi- és szolgáltató hálózata a kilencvenes évek magánosítása során igen sokoldalúvá alakult, s szolgáltatási színvonala is felzárkózóban van a kor követelményeihez. A város volt zártkerti területei fokozatosan javulók, színvonalban emelkednek, a belterület részévé asszimilálódnak.

A város infrastrukturális ellátottsága napjainkban, a települési önkormányzati rendszer adta autonómia talaján rohamosan fejlődik. Napirenden van a vezetékes földgáz-hálózat kiépítése és a telekommunikáció fejlesztése. Kereskedelmi hálózata nagy piaccal, áruházzal, bevásárló létesítményekkel bővül. A környező települések idegenforgalmi szervező-ellátó funkcióinak ellátásában részt vesz.

Füred vonzáskörzete Tihanyra és a tőle nyugatra levő parti településekre, valamint a Balaton-felvidék települészónájára terjed ki. A város jelentős arányú állandó népessége révén fejlett városi intézmény-rendszerrel rendelkezik, melyek körzeti-; térségi funkciókat is ellátnak (földhivatal, szolgáltató vállalatok stb.).

A városban működő Állami Szívkórházban sok szívbeteg nyerte vissza egészségét, köztük a Nobel-díjas hindu költő, Rabindranath Tagore.

Korábban a város legnagyobb munkáltatója a balatonfüredi hajógyár volt, ma inkább a szállodák és a szívkórház a jelentősebb foglalkoztatók. Három építőipari vállalatnak, két húsfeldolgozónak és két kamionfuvarozónak van itt telephelye. Új a város személyhajózási kikötőépülete és újjáépül a balatoni légi mentőszolgálat telephelye is. A városnak három strandja, egy kempingje és több vitorláskikötője van.

Közintézmények 

Három általános iskolája, egy gimnáziuma, egy szakközépiskolája és egy zeneiskolája van. Jelentős iskoláskorú népességgel és szép tanulmányi sikerekkel büszkélkedhet. Fél tucat kórus, zenekar és sportegyesület, helyi tévé, helytörténeti folyóirat és egy újságszerű havilap színesíti a város életét.

Van önálló piaca (vásárcsarnoka), hipermarketje (Plus, PennyMarket, Spar), szakorvosi rendelője, áruháza, művelődési otthona, egy futballpályája és 2004 óta konferencia- és sportcentruma (benne mozival). Szezonálisan működik benne egy bazárnegyed (az elhíresült görög falu) a kempinggel szemben, mellette pedig egy aquapark.

Fürednek van egy nevezetes katolikus (a vörös templom), református (a fehér templom) és evangélikus (az új templom) temploma, sőt HIT gyülekezeti (volt MSZMP) székháza is. Itt található a körzet földhivatala is. A városnak igazából két magja van, a part melletti alsó város a mólóval a közepén, valamint a felső város a fehér és vörös templomokkal (a vörös templom helybéli vörös homokkőből épült, és nem vakolt, ezért vörös), üzletekkel, illetve hangulatos kis utcájával.

Vízforrásai 

A Balaton-part közelében fakadó savanyúvízforrásokból már a 17. században tudtak. Szerepük csak akkor vált jelentőssé, amikor felmelegített vizüket gyógyfürdőzésre kezdték el használni és 1772-ben Füredet hivatalosan is gyógyfürdővé nyilvánították.

Télen a városi ivóvíz egy jóízű édesvízforrásból, a Siskéből származik. A városban még számos foglalt és foglalatlan, főleg savanyúvíz-forrás található.

Látnivalók 

A Tagore-sétány 

Rabindranath Tagore 1926. november 1-jén érkezett a szanatóriumba, majd gyógyulásának örömére fát ültetett. E fa előtt 1956-ban egy indiai küldöttség felavatta Tagore bronzszobrát, és 1957-től a korábban Deák Ferencről elnevezett sétány is az ő nevét viseli. A fa mellé emléktáblát tettek, amelyen a költő ez alkalomra írt verse olvasható. Tagore példáját először indiai politikusok követték, s ezután néhány év alatt hagyománnyá vált, hogy az itt megfordult híres személyiségek fát ültetnek a parkban. Marx György fizikus kezdeményezésére a Nobel-díjasokkal folytatták a sort, őket különféle hírességek követték, napjainkban pedig magyar politikusok szaporítják az ültetett fák és emléktáblák számát. A park ezen része úgy néz ki, mint egy amerikai temető. Fát ültetett itt többek között: Farkas Bertalan és űrhajóstársa, Valerij Kubaszov, Leonov, a Gandhik, Göncz Árpád, Benoit Mandelbrot, Wigner Jenő és több magyar Nobel-díjas.

Emellett szobra vagy mellszobra van itt Széchenyinek, Kisfaludy Károlynak, Deák Ferencnek, valamint Salvatore Quasimodo olasz költőnek, akinek a tiszteletére évente rendeznek költői versenyeket.

A sétány közepét augusztusban a Borhetek sátrai/padjai foglalják el, a sétányon pedig tűznyelők, utcai zenészek, köztük egy perui banda, élő szobrok, artisták és mozgó árusok hada található.

Épületek 

Egyéb látnivalók 

Díszpolgárok 

Érdekességek 

  • Kevésbé közismert, de fontos nevezetessége Balatonfürednek, hogy az itt élő 45–64 év közötti férfiak életkilátásai a legjobbak Magyarországon a velük egykorú többi magyar férfiéhez képest. (Ennek a statisztikai adatnak az okait a SOTE magatartástudományi tanszékén már 1990-ben kezdte kutatni dr. Kopp Mária és úgy találta, hogy sok, főleg a társadalmi tőke fogalmába tartozó tényező játszik ebben szerepet.)
  • Hajnali madárkoncert: Sound hallgat (Ha a jelre rákattintva a számítógép nem kezdi el automatikusan lejátszani ezt a hangfelvételt, akkor az internetről kell letölteni hozzá egy ingyenes szoftvert, amely .ogg kiterjesztésű fájlokat képes lejátszani.)

Képgaléria 

Irodalom 

  • Zákonyi Ferenc: Balatonfüred (Adalékok Balatonfüred történetéhez a kezdetektől 1945-ig). Veszprém, 1988. 893 p. ISBN 963 719 905 5
  • Lichtneckert András (szerk.): Balatonfüred és Balatonarács története. Veszprém, 1999. 741. p. ISBN 963 722 912 4
  • A Balatonfüred Városért Közalapítvány kiadványai (1–14)
  • Matyikó Sebestyén József: Dr. Zákonyi Ferenc a Balaton szolgálatában
  • Szenfnerné Varga Anikó: Balatonfüred, lakóhelyünk ismerete
  • Fülöp Lajos (szerk.): Balatonfüred városért Pro Urbe-díj kitüntetettjei
  • Zatkalik András: Balatonfüred város kitüntetettjei
  • Bándi László: Balatonfüred emlékjelei
  • Elek Miklós-Németh Ákosné (szerk.): Üdvözlet Balatonfüredről (2003). A könyvben látható képeslapokat az 1993-ban alakult Városi Helytörténeti Gyűjtemény anyagából válogatták, amely a Városi Könyvtár helyismereti dokumentumaiból, Zákonyi Ferenc (1909–1991) helytörténeti kutató és Lipták Gábor (1912–1985) író hagyatékából jött létre
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.