Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Balatonfűzfő

2008.07.06

Fekvése 

Balatonfűzfő a Balaton északkeleti csücskén fekvő, a régészeti leletek tanúsága szerint a Római-korig visszanyúló múlttal rendelkező város. Máma nevű falu, a település őse, feltehetően már a honfoglalás idején is létezett. Máma neve egy 990-ben kelt görög nyelvű alapítólevélben szerepel először, mely szerint István király Mámát a szomszédos településekkel együtt a veszprémvölgyi apácamonostor birtokába helyezte. A tatárjárás idején, 1242-ben ezt a települést is feldúlták és a temploma is elpusztulhatott, mert a mai romtemplom keletkezési idejét a régészek a XIII. századra datálják. Egy dokumentum szerint 1292-ben már állt Máma Szent László tiszteletére emelt temploma, melyet minden valószínűség szerint a tatárjárás után építettek fel. Máma falu pusztulásáról nincsenek írásos adatok, de Thay Kálmán: „Dunántúli hadjárat 1707-ben” című könyve alapján állíthatjuk, hogy a XVIII.század elején, Rákóczi szabadságharca idején pusztult el. A csatazaj elmúltával a falu lakói nem telepedtek vissza, bár temploma még állhatott, mert egy 54 évvel későbbi, 1761 augusztusában kelt vörösberényi egyházlátogatási jegyzőkönyvben a következők olvashatók: „A faluval szomszédos mámai pusztán van remeteség és remete. Távol van az emberektől, bár az esztergomi főegyházmegye engedélyével a Szt. László tiszteletére szentelt templom mellett létesült.” Tehát ebben az időben még állt a templom egy mellé épített remetelakkal. A templom későbbi pusztulásának körülményeiről nincsenek adataink. Az 1928-29-ből származó fényképen már rom, de még a nyugati oromfala is áll. A Jókai utcában található romtemplom napjainkban jeles ünnepségek helyszíne. Az újkori település ezzel a megnyilatkozással is tisztelegni óhajt a középkori Mámának, melyet történelmi elődjének tekint.

A város mai arculata a múlt század első évtizedeiben – a vasútépítést követően – kezdett kialakulni és formálódik még napjainkban is. Fűzfő története és fejlődése egybeforrt az idetelepített vegyi- és papíriparral. Az ipari jelleg miatt azonban sokáig „rejtve” maradt Balatonfűzfő idegenforgalomi adottsága, jóllehet már az 1920-as évektől kezdődően élénk fürdő- és vitorlásélet alakult ki a településen.

Az ipar jelenléte azonban számos olyan létesítményt is teremtett, melyeket a település saját erejéből nem tudott volna létrehozni. Ide sorolható a művelődés jelentős lehetőségeit biztosító Művelődési Központ, melynek épüéetét 1940-ben építette a Nitrokémia Ipartelepek Rt. Ugyancsak az ipari vállalat támogatásával jött létre az 1950-es évek közepén a környék egyik legszínvonalasabb sportcentruma, majd a megyei intézmények és vállalatok összefogásával a Balaton Uszoda, amely alkalmas úszóvesenyek lebonyolítására is.

Az ipari környezetkárosító hatások visszaszorulásával párhuzamosan megjelentek idegenforgalom kiszolgálását célzó beruházások: vitorláskikötők épültek, elkészült a Balaton-part első téli-nyári bobpályája, újak létesültek és korszerűsödtek a vendéglátóhelyek, körvonalazódik a Balaton-parti sáv kiépítése is, parkokkal, sportpályákkal, sétányokkal – minden itt élő és idelátogató ember számára.

Balatonfűzfőt – 2000. július 1-jei hzatállyal – a Magyar Köztársaság Elnöke: Göncz Árpád, Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára várossá nyilvánította.

Nevezetességei 

Híresség 

A településen született Bozay Attila (19391999) magyar zeneszerző, citera- és csőrfuvola-játékos.

VÁGFALVI Ottó festőművész (Szerencs, 1925. augusztus 30. – )

1943-49: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Burghardt Rezső, Berény Róbert, Bencze László. 1972: Veszprémi Őszi Tárlat nívódíja; 1980: Veszprém megye művészeti díja; 1991: Balatoni Szövetség díja; 1995: Pro Comitate-díj, Veszprém. A Veszprémi Művész Céh tagja. Balatonfűzfőn telepedett le, az itteni Nitrokémia Ipartelep propagandistájaként, majd művelődési ház igazgatóként, múvészeti felügyelőként dolgozott. Európa több országában járt tanulmányúton. 1952 óta kiállító művész. Tájképeinek visszatérő tárgya a Balatonvidék évszakonként változó arculatának bemutatása. Műveinek hatását a formák redukciójával, a színek kifejezőerejének fokozásával éri el. A Veszprém megyei Művészeti Céh tagja.

LÁTNIVALÓK

alatonfűzfő a Balaton északkeleti csücskén fekvő, a régészeti leletek tanúsága szerint a Római-korig visszanyúló múlttal rendelkező város. Máma nevű falu, a település őse, feltehetően már a honfoglalás idején is létezett. Máma neve egy 990-ben kelt görög nyelvű alapítólevélben szerepel először, mely szerint István király Mámát a szomszédos településekkel együtt a veszprémvölgyi apácamonostor birtokába helyezte.
A tatárjárás idején, 1242-ben ezt a települést is feldúlták és a temploma is elpusztulhatott, mert a mai romtemplom keletkezési idejét a régészek a XIII. századra datálják. Egy dokumentum szerint 1292-ben már állt Máma Szent László tiszteletére emelt temploma, melyet minden valószínűség szerint a tatárjárás után építettek fel.
Máma falu pusztulásáról nincsenek írásos adatok, de Thay Kálmán: „Dunántúli hadjárat 1707-ben” című könyve alapján állíthatjuk, hogy a XVIII.század elején, Rákóczi szabadságharca idején pusztult el. A csatazaj elmúltával a falu lakói nem telepedtek vissza, bár temploma még állhatott, mert egy 54 évvel későbbi, 1761 augusztusában kelt vörösberényi egyházlátogatási jegyzőkönyvben a következők olvashatók: „A faluval szomszédos mámai pusztán van remeteség és remete. Távol van az emberektől, bár az esztergomi főegyházmegye engedélyével a Szt. László tiszteletére szentelt templom mellett létesült.” Tehát ebben az időben még állt a templom egy mellé épített remetelakkal.
A templom későbbi pusztulásának körülményeiről nincsenek adataink. Az 1928-29-ből származó fényképen már rom, de még a nyugati oromfala is áll.
A Jókai utcában található romtemplom napjainkban jeles ünnepségek helyszíne.

A város mai arculata a múlt század első évtizedeiben – a vasútépítést követően – kezdett kialakulni és formálódik még napjainkban is. Fűzfő története és fejlődése egybeforrt az idetelepített papír- és vegyiparral. Az ipari jelleg miatt azonban sokáig „rejtve” maradt Balatonfűzfő idegenforgalomi adottsága, jóllehet már az 1920-as évektől kezdődően élénk vitorlás- és fürdőélet alakult ki a településen.

Az ipari környezetkárosító hatások visszaszorulásával párhuzamosan megjelentek idegenforgalom kiszolgálását célzó beruházások: vitorláskikötők épültek, elkészült a Balaton-part első téli-nyári bobpályája, újak létesültek és korszerűsödtek a vendéglátóhelyek, körvonalazódik a Balaton-parti sáv kiépítése is, parkokkal, sportpályákkal, sétányokkal – minden itt élő és idelátogató ember számára.

Balatonfűzfő a sport, az aktív kikapcsolódás városa: sportélete több mint 80 éves múltra tekinthet vissza. Napjainkban a város Balaton-partja, országos hírű uszodája, szabadtéri sportlétesítményei, olimpikonokat adó koronglövői, vitorlás és szörf sportja jelentős idegenforgalmi vonzerőt jelentenek.
Balatonfűzfőn két strandján a hagyományos strandi szolgáltatások mellett, a Fövenyfürdőn parkosított, virágos környezet, homokozott vízmeder, vízicsúzda, négypályás élménycsúzda, a Tobruk strandon homokos kispályás focipálya, strandröplabda, minigolf, lábtenisz, különféle ugrálós játékok, asztalitenisz várja a vendégeket.

Mindezek mellett évről évre gyarapodik a helyi programkínálat a legkülönbözőbb műfajú szórakozást kínálva az érdeklődőknek.

strandok

FÖVENYFÜRDŐ

A 14 000 m2 alapterületű Fövenyfürdő az északi part egyik legszebb strandja: 270 méteres partszakasszal és homokozott vízmederrel rendelkezik. Parkosított, virágos környezet, a gyerekek szempontjából rendkívül előnyös, fokozatosan mélyülő víz, családias légkör, 25 jól felszerelt kereskedelmi és vendéglátóhely és sok egyéb szolgáltatás (hideg-meleg folyóvíz, ingyenes ruhamegőrzés, óriási vizicsúzda, sportolási lehetőségek) teszi még kellemesebbé az üdülést.

A 14 000 m2 alapterületű Fövenyfürdő az északi part egyik legszebb strandja: 270 méteres partszakasszal és homokozott vízmederrel rendelkezik. Parkosított, virágos környezet, a gyerekek szempontjából rendkívül előnyös, fokozatosan mélyülő víz, családias légkör, 25 jól felszerelt kereskedelmi és vendéglátóhely és sok egyéb szolgáltatás (hideg-meleg folyóvíz, ingyenes ruhamegőrzés, óriási vizicsúzda, sportolási lehetőségek) teszi még kellemesebbé az üdülést.

Optimális befogadóképesség: 1 200 fő
Éves átlagos vendégforgalom: 135 500 fő

Jegyárak

Tobruk strand

Balatonfűzfő ­ Tobruk városrész strandját elsősorban az aktív pihenés kedvelőinek ajánljuk. Homokos kispályás focipálya, strandröplabda, minigolf, lábtenisz, különféle ugrálós játékok, vízibicikli, snuki, sörf, asztalitenisz várja a vendégeket. A strand 12.000 m2-es területének a fele pázsit. A 120 méter hosszú partszakasz egyharmada fövenyes homokkal borított, ideális homokvárépítő terület a kicsiknek. A szabadtéri színpadon főszezonban ­pénteken és szombaton ­ nappali és esti programok szórakoztatják vendégeinket.

Balatonfűzfő ­ Tobruk városrész strandját elsősorban az aktív pihenés kedvelőinek ajánljuk. Homokos kispályás focipálya, strandröplabda, minigolf, lábtenisz, különféle ugrálós játékok, vízibicikli, snuki, sörf, asztalitenisz várja a vendégeket. A strand 12.000 m2-es területének a fele pázsit. A 120 méter hosszú partszakasz egyharmada fövenyes homokkal borított, ideális homokvárépítő terület a kicsiknek. A szabadtéri színpadon főszezonban ­pénteken és szombaton ­ nappali és esti programok szórakoztatják vendégeinket.

Optimális befogadóképesség: 600 fő.
Éves átlagos vendégforgalom: 40 000 fő

Jegyárak

PROGRAMOK

"A PADLÁS" Félig mese félig musical - Színházi előadás a Művelődési Központban
2008.07.20

Presser Gábor-Sztevanovity Dusán-Horváth Péter: A PADLÁS című musical a veszprémi Pannon Várszínház előadása 2008.július 20-án(vasárnap) 20.00 órakor a Művelődési Központ színháztermében.

Belépő jegy: 2.000,-Ft. Jegyek elővételben 1.800,-Ft-os áron július 7-től válthatók a Művelődési Központban.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.