Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Balmazújváros

2008.07.06

Fekvése 

Balmazújváros az Alföld sajátos, mezővárosi jellegű települése Hajdú-Bihar megyében. A nagy kiterjedésű város két jellegzetes alföldi táj, a Hortobágy és a Hajdúság határán fekszik. A város közigazgatási területén két természetes élővíz található, a Hortobágy folyó és a belterületi főgyűjtő vizét befogadó Kadarcs-Karácsonyfok-csatorna. A várostól 3 kilométerre folyik az 1953-ban épített Keleti-főcsatorna. Balmazújváros Debrecentől 23 km-re, Hajdúböszörménytől 16 km-re, Hajdúszoboszlótól 21 km-re található.

Története 

A mai Balmazújváros környéke már ősidők óta lakott terület. Az Árpád-házi királyok idejében több kisebb helység alakult ki a határában, nevüket egy-egy határrész vagy dűlőnév még ma is őrzi (Bakóc, Cucca, Balmaz, Hímes, Darassa, Hort stb.). Az a település, ami a honfoglalás után alakult, a tatárjárás idején teljesen elpusztult. A mai település belterületén keresendő Hímes birtokot a pápai tizedjegyzék először 1332-ben említi. Balmaz nevével – pusztabirtokként – írott forrásokban csak a 15. század elején találkozunk, amikor Zsigmond király (1411-ben) mint Debrecen tartozékát Lázárevics István szerb vajdának adományozta. A település neve 1465-től bizonyosan Újváros. Mátyás király 1465-ben kelt oklevele 3 országos vásár és egy egyheti vásár tartását engedélyezte Újvárosnak. Az oklevél a vásártartási jog mellett mezővárosi jogokkal is felruházta a települést. A Hunyadiak alatt Újváros virágzó mezővárossá fejlődött. Az állandósult hadiállapotok miatt a település 1591 és 1610 között lakatlan volt, majd csak az 1720-as évekre érte el ismét korábbi lélekszámát. Mária Terézia 1753-ban az Andrássy családnak adományozta az egész újvárosi határt. Ők alakították ki a majorsági gazdálkodást. Ekkor került sor arra, hogy a városi joggal bíró Újvárost ismét robotra kötelezhető faluvá süllyesztették vissza (1773).

A másik nevezetes akciójuk volt a német lakosság Újvárosra telepítése 1766-ban. A falu 1798-ban a Semsey család birtoka lett. A Semseyek telepítettek a faluba Kassa környékéről félszlovák katolikusokat uradalmi cselédnek. A 19. század második felében megindult itt is a kapitalizálódás. A már korábban is differenciált lakosság rétegződése felgyorsult. Újvároson a zsellérek száma mindig az országos átlag felett volt. Emiatt is a magyarországi agrárszocialista szervezkedések és mozgalmak egyik legerősebb bázisa és színhelye lett.

1877-ben megváltozott a település közigazgatási beosztása, Újváros Szabolcs vármegyétől Hajdú vármegyéhez került és járási székhely lett. Az I. világháborúban 600 újvárosi ember esett el. A proletárdiktatúra nem hozta meg a kívánt változásokat. A megszálló román csapatok 1919. április 23-án értek ide és csak egy év múltán vonultak ki. 1944. október 22-én ért véget a II. világháború.

Ezt követően a legjelentősebb esemény a földreform volt, a földnélküliséggel sújtott Újvároson. A községben, elsőként az országban, 1945. március 20-án jelentették be a földosztás megkezdését. Az 1950-es évek kényszerű kollektivizálását követően 10 termelőszövetkezet alakult, míg végül két termelő szövetkezet maradt a községben. A Lenin és a Vörös Csillag Termelő Szövetkezetek egészen az 1980-as évek végéig jól működtek, és a település legnagyobb foglalkoztatói voltak.

Balmazújváros 1989. március 15-én ismét városi címet kapott.


Balmazújváros részei

Templomok

Oktatási intézmények 

Általános iskolák 

  • Kalmár Zoltán Általános Iskola
  • Bocskai István Általános Iskola
  • Központi Általános iskola

Középiskolák 

Nevezetességei 

A város szülöttei 

Testvérvárosa 

Mihalkó Gyula magánszállásadó
4060 Balmazújváros, Nádudvari u. 26.
Tel.: 06-52/377-336
Mobil: 06-30/528-8015
e-mail: mihalkgy@freemail.c3.hu

 

 

 

TA-VE BÜFÉ
Balmazújváros, Kastélykert u.12.
A Városi strandfürdõvel szemben

-----------------------
Molnárné Marika
vendéglakása
4060 Balmazújváros, Debreceni u. 3-5. sz.
IV. lph. I/4.
Tel.: 06-20/493-6227 Fax: 52/370-640
e-mail:balmazszallas@hu.inter.net

 

PINCZÉS LOVARDA
BALMAZÚJVÁROS, SZOBOSZLÓI U.
Tel.: (30) 9079861
Férõhelyek:
2-4 ágyas szobák, 12-15 fõig. Lovagolási lehetõség.


TÖRÖK VENDÉGHÁZ

A Török Vendégház a városközpontban a gyógyfürdõtõl 200m-re, szolid árakkal, egész évben várja a pihenni, kikapcsolódni vágyó vendégeket.
4060. Balmazújváros,
Soós Imre u. 17.
Tel.: 52/370890, 30/3418953

Török András magánszállásadó



Árak: 2500 Ft.- /fõ-tõl.

 

TÉLI IDÕSZAKBAN IS ÜZEMEL A VÁROSI TERMÁL-STRANDFÜRDÕ! TERMÁLMEDENCE, SZAUNA, MASSZÁZS.

Balmazújváros, Kastélykert u.1.
Nyitva: egész évben , hétköznap 11.00-20.00-ig, szombat-vasárnap 09.00-20.00-ig
Masszázs:
Telefonos idõpont egyeztetés Kis István (30)4122719 és
Radócz Judit
(30) 4487808 masszõröknél.

 

Városi Termál- és Strandfürdő
 

ImageA Semsey-kastély régi parkjában közelíthető meg a 3 ha nagyságú termál-, gyógy- és strandfürdő. A két meleg vizes és egy hideg vizes kút hat medencét lát el.

Olvassa el a teljes cikket...
 
Semsey Kastély
ImageA város központjában, a Debreceni utca 2. szám alatt áll a klasszicista stílusban épült, egyemeletes Semsey-kúria.
Olvassa el a teljes cikket...
 
Semsey Andor Múzeum

Semsey Andor Múzeum

 
Németfalusi Templom
ImageBalmazújvároson németek az 1760-as években telepedtek le. 1766-ban engedélyt kaptak a tiszántúli püspöktől, hogy a református templomban istentiszteletet tarthassanak.
Olvassa el a teljes cikket...
 
Magyar Református Templom
ImageA nagyobbik, magyar református templom a Kossuth tér déli oldalán áll, szintén műemlék.
Olvassa el a teljes cikket...
 
Római Katolikus Templom
ImageA város központjában, a Kossuth tér keleti oldalán álló műemlék római katolikus templom még az Andrássyak birtoklása idején, 1781-1786 között épült barokk stílusban, berendezése is barokk.
Olvassa el a teljes cikket...
 

<< Első < Előző 1 2 Következő > Utolsó >>

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.