Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Barcs

2008.07.06

Fekvése 

A Barcsi kistérség természetes központja, a horvátországi határ és a Dráva folyó mellett helyezkedik el. A város a Duna-Dráva Nemzeti Park területén fekszik.

Története 

A Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 155. szám alatt áll város legrégebbi épülete, az 1800-as évek elején épült klasszicista stílusú volt dohány- és sóraktár, mely ma műemlék lakóház. Az eredetileg kikötői raktárnak szánt épületet az akkor még erre kanyargó Dráva partjára telepítették. [1]

A település melletti ősborókás 1974 óta élvez védettséget.

Barcs 1979-ben városi címet kapott.

Testvérvárosai 

Nevezetességei 


Kremsier-kastély romjai
  • Dráva Múzeum
  • Római katolikus templom (1814–1821)
  • A somogytarnócai Széchenyi-kastély (1874)
  • A kastély körüli 3 hektáros különleges faállományú értékes park
  • Izraelita temető
  • Széchenyi család kápolnája (1900–1903)a somogytarnócai temetőben
Látnivalók
Barcs és környéke

Barcs turisztikai vonzerejét elsősorban a Dráva és a folyó mentén elhelyezkedő természeti környezet elemei adják. A korábban szigorúan őrzött volt jugoszláv határon lévő érintetlen természet értékei 1996-ban a Duna-Dráva Nemzeti Park létesítésével védelem alá kerültek.

A Dráva különleges horgászélményt nyújt az arra vállalkozóknak, de mivel határfolyó, és többször átlépi a határvonalat, ezért a horgászatot külön rendelkezések szabályozzák.

A folyó menti holtágak, az Ó-Dráva valamint a Kis-bók gyönyörű környezetben felejthetetlen élményekkel ajándékozzák meg a horgászni vágyókat. Horgászati lehetőségre horgászegyesületi szervezésben van lehetőség.

A Dráván - a hídfő keleti oldalán - megkezdődött az új strand kialakítása, a valamikor igen közkedvelt régi barcsi drávai strand helyén. A folyami fürdőzést kedvelők rövid időn belül korszerű, megfelelő infrastrukturális beruházásokkal, sport- és vendéglátó létesítményekkel, kempinggel, kiszolgáló létesítményekkel, autóparkolóval rendelkező strandon pihenhetnek, tölthetik el szabadidejüket.

2002 tavaszán elkészült Barcson a drávai hajókikötő, ahonnan a Drávatours Utazási Iroda szervezésében rendszeresen, igény szerint indulnak a sétahajók. A szolgáltatás rendkívül népszerű a helybeliek és a növekvő számú turistacsoportok körében.

A Dráva alkalmas folyóvízi sportokra. Barcson 2001. februában alakult meg a Vizisport- és Túraszakosztály, amely a bázisa a helyi vizisport életnek. A szakosztály a barcsi közúti híd alvizi oldalán - a Dráva 152+300 fkm-nél - engedélyezett telephellyel és kikötővel rendelkezik, amely a sport- és kedvtelésű célú vízijárművek fogadására alkalmas.

A jövőben a vizisport-események fontos turisztikai attrakcióvá nőhetik ki magukat. A vízisportok helyszíne a Dráva 149 és 162 fkm közötti szakasza. E szakaszon szabadon lehet sporttevékenységet folytatni.
Az önkormányzat fejlesztési elképzeléseivel egyidőben a Duna-Dráva Nemzeti Park is elkészítette turisztikai hasznosítási koncepcióját, amely szerint növelni szeretnék a tanösvények, túraútvonalak számát, több táborozóhelyet építenek ki, biztosítják igény szerint a csoportok szakmai vezetését, a turisták tájékoztatására térképeket adnak ki.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Oktató- és Látogatói Központja 2004. nyarán került átadásra Barcs egyik városrészében, Drávaszentesen. A központi épületben kiállításokra és előadásokra nyílik lehetőség, valamint kisebb létszámú csoportok elszállásolását is vállalják. A nagy kiterjedésű rét madarainak szemlélésére megfigyelőt létesítettek és a rét egy részére szürkemarha állományt telepítettek, annak érdekében, hogy a turistáknak lehetősége legyen a természeti értékeket közvetlen közelről is megfigyelni.
A térség másik legnagyobb természeti értéke a termálvízbázis. Barcson most van folyamatban termálfürdő és rekreációs központ építése, amelynek vízbázisát az 1300 l/s hozamú 57 C fokos pozitív biztosítja. 2005. júniusára készülnek el a szabadtéri medencék, az év végére a fedett uszodai rész is.

Műemlék jellegű épületek
- A római katolikus templom 1814-1821 között épült, késő-barokk stílusban. Jelenlegi - többször átalakított - formájában stílusa eklektikus.
- A somogytarnócai Széchenyi-kastély 1875-ben épült, eklektikus stílusban. Az épület körül 3 hektáros különleges faállományú értékes park van.
- Az 1930-ban épült középrigóci kastély neobarokk stílusban épült, 35 hektáros parkkal körülvéve. Jelenleg középiskolai kollégium.
- Az izraelita temető Barcs belterületén van. A sírkertben több család értékes síremléke tekinthető meg.
- A somogytarnócai temetőben a Széchenyi-család kápolnája található (épült 1900-1903-ban).

A kisváros épített környezetét - a hangulatos városközpontot, a szép középületeket és köztéri alkotásokat a "Bemutatkozás" menüben található fotókon szemlélhetik meg.
Látnivalók
Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ



Fotógaléria megtekintése

Tekintse meg a honlapot!

  Linkek, dokumentumok
Barcsi Gyógyfüdrő és Rekreációs Központ honlapja
Látnivalók
Idegenforgalom

Látnivalók
Látnivalók
Köztéri alkotások

Fotógaléria megtekintése

Látnivalók
Séta a városban

Fotógaléria megtekintése
Látnivalók
Városrészek

Fotógaléria megtekintése

Barcshoz közigazgatásilag két kisebb település tartozik, Drávaszentes és Somogytarnóca. Ezek a városrészek megőrizték sajátos, falusi hangulatukat.

Drávaszentes

Okleveles források 1193-ban említik a Drávaszentesen átfolyó patakot (aqua Zadarig). A településrész 1979-ig önálló községként működött, 1979. január 1-től Barcs városrésze.

A városrész lakosságára a 70-es és 80-as években az elöregedés volt jellemző, a 90-es évektől újra megindult a fiatalabb generáció ,,visszavándorlása". Faluház, orvosi rendelő, posta, sportpálya készült, új családi házak épültek. A városrésznek óvodája, iskolája nincs, a gyermekeket és a tanulókat naponta iskolabusz szállítja Barcsra.

Somogytarnóca

A X-XI. században létrejött település neve egy 1250-ben keletkezett oklevélben már a mai nevén, Tarnócaként (Turnaucha) szerepel. 1870-ig puszta, majd 1871-től önálló község, a Széchenyi-birtok része volt. (Széchenyi György kalocsai érsektől van szó.)
Közigazgatásilag 1979. január 1-jétől tartozik Barcshoz, városrészként. Óvoda, faluház, orvosi rendelő, posta, kiskereskedelmi egységek biztosítják a lakossági igények helybeli kiszolgálását. A városrész vezetékes ivóvízzel, kábeltelevízióval., telefonhálózattal, gázvezetékkel van ellátva. Önálló futballcsapata van (SATELIT SE), országszerte híres a Somogytarnócai Asszonykórus. A városrész központjában helyezkedik el az 1873-75 között épített Széchenyi-kastély, amely műemlék jellegű épület.
Múzeum, kiállítások

Dráva Múzeum, Barcs

A barcsi múzeum a helyi Honismereti Kör lelkes amatőreinek odaadó munkája valamint sok helyi felajánlás és társadalmi munka eredményeképpen nyitotta meg kapuit 1979. december 6-án. Mivel maga Barcs is ugyanabban az évben lett nagyközségből várossá, ezért elmondhatjuk, hogy a várossal egyidős múzeummal rendelkezünk.

A város múzeuma hamarosan beilleszkedett a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága által működtetett múzeumi egységek közé. A 80-as évek elején megindult a Barcsi Ősborókás Természetvédelmi Terület kutatása. Ennek köszönhetően Barcs lett a Somogy megyei természettudományi muzeológia központja. 1985-ben készült el a lakócsai tájház, mely a Barcs környéki horvátság hagyományos tárgyi kultúráját mutatja be. A megyei múzeum a barcsi múzeumot 1992-ben adta át a frissen alakult helyi önkormányzatnak.

A helytörténeti tárgyi és dokumentációs gyűjtemény elsősorban Barcsra vonatkozó anyagot őriz. Jelentős szerepet kapnak a jelen - későbbiekben a múltkutatás alapját jelentő - dokumentumai: barcsi cégek, intézmények és családok iratanyagai. Egyre több hagyatékot ajánlanak fel - ajándék és vásárlás formájában is - a Dráva Múzeumnak.



A néprajzi gyűjtemény közel háromnegyed részét nemzetiségi (német és horvát) falvak anyagai képezik. Az utóbbi időben kezd kiegészülni a nemzetiségi néprajzi anyag a cigányság tárgyi anyagával. Gazdag gyűjteménnyel rendelkezünk a Dráva mente horvát viseleteiből és különféle háziszőttesekből. Nagy figyelmet szentelünk a hétköznapok tárgyi világának, a mindennapi használati és a gazdasági eszközöknek is. Régészeti gyűjteményünk megyei szinten is gazdagnak mondható. A nálunk őrzött leletekre és kutatási eredményeinkre támaszkodva több tudományos közlemény, szakdolgozat jelent meg.

1991 óta egységes muzeológiai adattár, könyvtár, fotótár áll a kutatók és múzeumlátogatók rendelkezésére. Az adattárban a feldolgozatlan, publikálatlan tudományos kutatások, feltáró munkák találhatók; itt kapnak helyet az újságcikk gyűjtemények és településünket érintő szakdolgozatok is. Fotótárunkban az archív felvételeken kívül a tudományos kutatómunka "melléktermékei" (ásatási fotók, tárgyfotók) találhatóak, de igyekszünk megörökíteni minél több régi épületet, a város jelentősebb eseményeit, arculatának változásait. Könyvtárunknak is több funkciót kell ellátnia. Helyismereti gyűjteményként összegyűjti a megyére, a Dráva folyóra, a régióra vonatkozó könyveket. Speciális szakkönyvtárként elsősorban a néprajzi és a történeti szakirodalom beszerzésére vállalkozik.

Dráva Múzeum a MUSEUM.HU honlapon

Dráva Múzeum - Tűzoltástörténeti kiállítás (Tűzre, vízre vigyázzatok!)

Duna-Dráva Nemzeti Park - Somogyi szakasz

E táj természeti értékei már a múlt században felhívták magukra a figyelmet, Richard Bright angol orvos-utazó 1815-ben kelt útinaplójában többek között gyönyörű Dráva-menti erdőkről írt. Az 1920-as évektől vizsgálta Boros Ádám a terület növényvilágát. 1942-ben Barcs határában "középrigóci-liget" néven 5 kisebb területet nyilvánítottak védetté. 1974-ben alakult meg a Barcsi Ősborókás Tájvédelmi Körzet, mely homokpusztáival és láperdeivel a belső-somogyi tájat jól reprezentálja. 1987-ben a Dráva mellett három Természetvédelmi Terület létesült: a Zákányi Tölös-hegy TT, az Őrtilosi Vasútoldal TT és az Őrtilosi Szent Mihály-hegy TT. 1991-ben védelmet kapott a gyékényesi Lankóci-erdő. A Duna-Dráva Nemzeti Park kialakítása egy 1991-es országgyűlési határozattal vette kezdetét, s avatására 1996 áprilisában került sor. Őrtilostól Szentborbásig, a Dráva 26 községhatárt érintő somogyi szakaszán 16.657 ha a védett terület kiterjedése, s ebből fokozottan védett 4.760 ha.

Természetföldrajz

A Nemzeti Park nyugati sarkában található zákányi-dombok a Zalaapáti-hát részei. A domborzati viszonyok és az éghajlat mintegy hegyvidéki jelleget kölcsönöz e dombvidéki tájnak. A Dráva balpartján 1-4 km szélességben húzódó, magaspartokkal, egykori medrekkel és ártéri szintekkel tarkított terület a Közép-Dráva-Völgy. A Közép-Dráva-Völgy éles határ nélkül az Alföldet idéző Dráva-síkban folytatódik. A felszín nagyobb része ártéri síkság, gyakoriak a természetes vagy mesterséges úton lefűződött egykori mederszakaszok. A Darány határában található homokvidék és a hozzá tartozó lápvilág Kelet-Belső-Somogy része. E hordalékkúp síkság felszínének kialakításában folyóvízi tevékenységnek és az időszakonként felerősödő szélmozgásnak volt jelentős szerepe. A Dráva-menti területek éghajlatának alapvető vonása, hogy kelet felé haladva a hőmérséklet nő, a csapadék mennyisége csökken.

A Dráva a Tiroli Alpokban, az olasz-oszták határ közelében ered. Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország érintésével, mintegy 720 km-es útja végén torkollik a Dunába. Hazánk területét Őrtilosnál éri el, s Matty határában hagyja el. A jelenlegi főmeder, illetve az államhatár kialakítása a 18. századtól emberi hatásnak is köszönhető.


Táj és ember

A Dráva-mentén az emberi jelenlét a neolit óta kimutatható. A római korban hadiutak vezettek át a területen, ezek fontosabb pontjait erődök védték. A folyóvölgy igen alkalmasnak bizonyult letelepedésre, ugyanis a természeti erőforrások kedveztek a földmuvelő és pásztorkodó életmódnak. Az itt élő nép mindig szoros kapcsolatban élt környezetével, életmódját és gazdálkodását a Dráva vízjárásához igazította. A hagyományos ártéri gazdálkodás visszaszorulása a folyószabályozásokkal és vízrendezésekkel kezdődött. A 18. században indult meg a Dráva szabályozása, mely különösen a Barcs alatti szakaszt érintette. A múlt századi vízi szállítás, illetve az 1860-as években gőzhajóval meginduló személyszállítás a második világháborút követően lassan megszűnt.

A Dráva-menti területek erdősültsége a honfoglalás idején még 60-80 %-os lehetett, később ez fokozatosan csökkent. A kiirtott erdők nyomán mocsárrétek alakultak, melyeket kaszálással és/vagy legeltetéssel hasznosítottak. Az itt élő népek ősi foglalkozása volt az állattartás. A puhafás ártéri erdők a teknővájók és kosárfonók számára, a keményfás erdők építéshez, hamuzsírfőzéshez kínáltak alapanyagot. Jelentős kereskedelmi cikk volt a cserzőgubacs, melyet tonnaszám exportáltak. A homokhátakon a mezőgazdasági művelést (pl. szőlő- és dinnyetermesztés) fokozatosan az erdőgazdálkodás váltotta fel.

Növényvilág

A Nemzeti Park e területének gazdag növényvilágát jól jelzi, hogy a kutatások során mintegy 150 növénytársulás és közel 100 védett növényfaj került elő.

A zákány-őrtilosi dombok a Magyarországon egyedülálló illír gyertyános-tölgyesek és illír bükkösök termőhelyei. A hazánkban csak itt élő hármaslevelű szellőrózsa (Anemone trifolia), hármaslevelű fogasír (Dentaria trifolia) és pofók árvacsalán (Lamium orvala) a Nemzeti Park legjelentősebb botanikai értékei közé tartozik. Zátonyszigeteken él a parti fűz (Salix elaeagnos) és a hazánkban csak itt előforduló csermelyciprus (Myricaria germanica). Puhafaligetek uralkodó fafaja a fehér fűz (Salix alba) és fekete nyár (Populus nigra). A rendszeresen víz alá kerülő ligeterdők aljnövényzete rendkívül buja. A számos közönséges növényfaj mellett kígyónyelv-páfrány (Ophioglossum vulgatum), téli zsurló (Equisetum hyemale) és magasszárú kocsord (Peucedanum verticillare) is előfordul. A puhafaligeteknél magasabb térszínen található keményfa-ligetek felső lombkoronaszintjét kocsányos tölgy (Quercus robur), magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica) és vénic szil (Ulmus laevis) alkotja.


A kora tavaszi geofitonok közül a nyugati csillagvirág (Scilla drunensis) és kockásliliom (Fritillaria meleagris) érdemel említést. Az egykori ligeterdők irtása nyomán mocsárrétek jöttek létre, melyeket kaszálással és/vagy legeltetéssel hasznosítottak. A változatos növényzetű réteken helyenként tömegesen nyíló nyári tőzike (Leucojum aestivum) és kockásliliom (Fritillaria meleagris) eredetileg ligeterdei növények. A Dráváról természetes úton lefűződött, vagy emberi beavatkozással kialakított morotvatavak holtágakká váltak. A holtágak lebegő hínárját elsősorban békalencse (Lemna spp.), a gyökerező hínárt sulyom (Trapa natans), vizitök (Nuphar lutea) és tündérfátyol (Nymphoides peltata) alkotja. A Barcsi Borókás mészkerülő homoki gyepjei gazdag növényvilágukról nevezetesek. A gyepek ritkább növénye a fekete kökörcsin (Pulsatilla nigricans), a rejtőke (Teesdalia nudicaulis) és a homoki kocsord (Peucedanum arenarium). A homokbuckák mélyedéseiben megbúvó láperdők és láptavak különleges növényfajokat rejtenek: a hazánkban csak itt előforduló királyharasztot (Osmunda regalis), az igen ritka tarajos pajzsikát (Dryopteris cristata), fűzlevelű gyöngyvesszőt (Spiraea salicifolia) és tőzegmohát (Sphagnum spp.)

Állatvilág

A változatos élőhelyeken a felmérések során közel 4.500 állatfaj került elő. A védett állatfajok száma eléri a 300-at és mintegy 40 állatfaj hazánkban először itt került elő.

A Dráva a vízminőségre érzékeny kérész- (Ephemeroptera), tegzes- (Trichoptera) és szitakötőfauna (Odonata) fontos élettere. A folyóban és mellékvizeiben a hazai halfajok több, mint 2/3-a megtalálható, melyek közül fontos természeti érték a dunai galóca (Hucho hucho). A Dráva a vízimadarak vonulásában és telelésében meghatározó jelentőségű, az állóvizek befagyását követően sokezer vízimadár gyülekezik a folyón. A Dráva felső szakaszán található kavics- és sóderzátonyok fészkelőmadara a kis lile (Charadrius dubius). Helyenként küszvágó csér (Sterna hirundo), illetve a hazánkban másutt nem fészkelő kis csér (Sterna albifrons) is megtelepszik. A folyót kísérő magaspartban parti fecske (Riparia riparia), jégmadár (Alcedo atthis) és gyurgyalag (Merops apiaster) költ. A puhafaligetek a farkasalmalepke (Zerynthia polyxena) és a színjátszó lepkék (Apatura ilia, A. metis) élőhelyei. A fűz-nyár erdők gazdag madárvilágából a bokorfüzeken fészkelő halvány geze (Hippolais pallida), továbbá a szürke küllő (Picus canus) érdemel említést.


A keményfaligetek a kis apollólepke (Parnassius mnemosyne) és a díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) lelőhelyei. Öreg ligeterdők féltett madárritkasága a fekete gólya (Ciconia nigra), a réti sas (Haliaetus albicilla) és a barna kánya (Milvus migrans), jelentős természeti érték a vadmacska (Felis sylvestris). Mocsárréteken és üde kaszálókon vérfű boglárka (Maculinea teleius) és havasi tűzlepke (Palaeochrysophanus hippothoe) él. Kiemelkedő madártani érték a haris (Crex crex). A rétek mint táplálkozóhelyek különösen fontosak, többek között a fehér gólyák (Ciconia ciconia) számára. A holtágak és mocsarak a szitakötők kiváló szaporodóhelyei. A Dráva felső szakasza mentén található, tiszta vízű kavicsbányatavakban él a kétpolipos medúza (Craspedacusta sowerbii). A holtágakat kísérő idős fák odvaiban denevérek ütnek tanyát, itt él a ritka tavi denevér (Myotis dasycneme). Szinte minden jelentősebb holtágnál megtalálható a vidra (Lutra lutra). A Barcsi Borókás homoki gyepjei a Nemzeti Park területén másutt nem élő állatfajokról is nevezetesek. Ilyen pl. a sisakos sáska (Acrida hungarica) és az erdei pacsirta (Lullula arborea). A borókás legelők és nyíresek jellegzetes éjszakai madara a lappantyú (Caprimulgus europaeus). Az égeres láperdőkben örvös légykapó (Ficedula albicollis) és fekete gólya (Ciconia nigra) fészkel. Különösen értékes a láptavak mocsári teknős (Emys orbicularis) és cigányréce (Aythya nyroca) állománya.

Forrás: Duna-Dráva Nemzeti Park honlapja
Szöveg, képek: Fenyősi László
Barcs 2008.
Szálláshelyek
Csapó Zita KIADÓ APARTMAN
DRÁVA VÖLGYE KÖZÉPISKOLA KOLLÉGIUMA
Dráva-zug Vendégház - Tótújfalu
Euroland Vendégház
FORTUNA APARTMAN
Hartmann Lovas Fogadó
Ili Mama Apartman
MÜLLER Vendégház
SZÉCHÉNYI FERENC KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM
Villa Anna
Zátony Vendégház
2008. június 6., péntek
BARCS VÁROS 2008. ÉVI NAGYRENDEZVÉNYEI

Június 21. szombat
DRÁVASZENTESI FALUNAP
Sportrendezvények, szórakoztató műsorok a Faluháznál

A műsorban fellépnek:
16.30 Barcsi Város Fúvószenekar
17.30 Adria-Szigo Társastánc Klub
18.00 Csalogány Népdalkör (Barcs)
18.15 Boróka Táncegyüttes és Barcsi Cigányfiúk
19.00 A KÉT ZSIVÁNY mulatós műsora
20.00 Utcabál (Tajti Music)



Június 28. szombat
BARCS VÁROS NAPJA

11.00 órától NÉPI FOGATHAJTÓ VERSENY ÉS BEMUTATÓ
a szabadidő Központban a Barcsi Lovasbarátok Köre szervezésében


Egész napos program a Drávai kikötőben

14.00 Vizisport bemutató a Dráván

16.00 Barcs és testvérvárosai művészeti együtteseinek bemutatója

19.30 Városi ünnepség - kitüntetések átadása

21.00 Sztárvendég: CHARLIE

22.00 Ünnepi tűzijáték a Dráva felett

22.30-00.30 Vízparti táncparty (a Shake it! zenekarral)

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

AZ ÉV TOVÁBBI VÁROSI NAGYRENDEZVÉNYEI:

Július 19. szombat
SOMOGYTARNÓCAI FALUNAP
Sportrendezvények, szórakoztató műsorok a futballpályán


Augusztus 20.
SZENT ISTVÁN NAPI PROGRAM
- Délelőtt városi ünnepség a Szent István szobornál.
- Délután szórakoztató műsorok a Szabadidőközpontban
- 22 órakor tűzijáték



Október 4.
A SZÉPKORÚAK HÓNAPJA NYITÓRENDEZVÉNYE
Műsoros, zenés családi est a Dráva Völgye Középiskola sportcsarnokában


Október 23-án, a Szabadidőközpontban lévő kopjafánál
VÁROSI ÜNNEPSÉG ÉS KOSZORÚZÁS
AZ 1956-OS FORRADALOM TISZTELETÉRE



November végén
ADVENTI GYERTYAGYÚJTÁS
A városban a karácsonyváró rendezvények sorát hagyományosan a Szivárvány Gyógypedagógiai Központ Adventi Gyertyagyújtás c. programja nyitja meg.

2008. június 5., csütörtök
VIII. DRÁVA FESZTIVÁL

DRÁVA FESZTIVÁL - BARCS, 2008


Május 17. szombat
NEPOMUKI SZENT JÁNOS ÜNNEPSÉG
Barcs Város Önkormányzata és az Együtt a Városért Egyesület szervezésében

19.00 Gyülekezés a Penny Market parkolójában
(a résztvevők innen sétálnak le a határátkelőhöz)
19.30 Megemlékezés a határátkelőn lévő Nepomuki Szent János szobornál
20.00 a drávai szabadstrand területén
- szórakoztató programok
- égő szurok koszorúk és fáklyák úsztatása a Dráván
- esti tábortűz


Május 24. szombat
VÁROSI GYERMEKNAP
A Szivárvány EGYMI szervezésében


Május 24. szombat 10 órától
DRÁVAMENTI SZÉPKORÚ NYÁRKÖSZÖNTŐ
Somogy - Baranya - Tolna megye nyugdíjas klubjainak
találkozója a Barcsi Termálfürdőn

10.00 A rendezvényt megnyitja dr. Szili Katalin, az országgyűlés elnöke
10.30 Baranya, Somogy, Tolna nyugdíjas művészeti csoportjainak és szólistáinak műsora
14.00-17.00 a termálfürdő szabadtéri színpadán barcsi művészeti együttesek szórakoztatják a vendégeket
Fellépnek: Boróka Táncegyüttes, Városi Fúvószenekar, Riverside Jazz Band


Május 25. vasárnap 10 órától kb. 19 óráig
VIII. DRÁVA KUPA NEMZETKÖZI TÁRSASTÁNCVERSENY
a Deák Ferenc Általános Iskola sportcsarnokában

A versenyen magyar, lengyel, szlovák, cseh, német, román táncklubok 150 párosa méri össze tudását 6 korosztályban, 20 kategóriában.
A belépődíj: 1.000 Ft.

Május 30. péntek 18.30 órától
VÁROSI PEDAGÓGUSNAP
a Dráva Völgye Középiskola sportcsarnokában


Május 30 - június 1.
XII. BARCSI NEMZETKÖZI VÁSÁR ÉS ÉLELMISZERIPAI SZAKVÁSÁR
a BNI Széchényi Ferenc Középiskola területén

A kiállítók mellett mindhárom napon érdekes kulturális programok is várják az érdeklődőket. Többek között fellépnek: Lucky Boys Shuffle Band, Riverside Jazz Band, Kaposvárosi Roxinház, Demjén Ferenc, Staféta Együttes, a Drávamenti Művészeti Talkozó 10 művészeti csoportja - fúvószenekarok, néptáncegyüttesek...



Június 8. vasárnap 9 órától
IV. BARCSI LOVASNAP
a Barcsi Lovasbarátok Köre szervezésében

9.00 Gyülekezés a Hartmann Lovas Fogadónál
10.00 Lovas felvonulás a városban
11.00 A Lovasnap megnyitása a Szabadidő Központban
11.30 Hátasok ügyességi és gyorsasági versenye
13.00 Götz Gábor csikós bemutatója
13.30 Népi fogathajtás


Június 13-14. (péntek-szombat) 18 órától 23 óráig
VIII. BARCSI BLUES ÉS JAZZ FESZTIVÁL
a Művelődési Központ kerthelyiségében

Közreműködős együttesek:
Június 13-án: Scast Blues Band, Riverside Jazz Band, COTTON CLUB SINGERS
Június 14-én: Blúz tér 10, Chubby Blues, Stephenson Rocket, Whiteful Jazz Quartett, Tengs-Lengs, PMD Blues Band


Június 21. szombat
DRÁVASZENTESI FALUNAP
Sportrendezvények, szórakoztató műsorok a Faluháznál

A műsorban fellépnek:
16.30 Barcsi Város Fúvószenekar
17.30 Csalogány Népdalkör (Barcs)
17.45 Adria-Szigo Társastánc Klub
18.15 Boróka Táncegyüttes és Barcsi Cigányfiúk
19.00 A KÉT ZSIVÁNY mulatós műsora
20.00 Utcabál (Tajti Music)



Június 28. szombat
VARCS VÁROS NAPJA

11.00 órától
NÉPI FOGATHAJTÓ VERSENY ÉS BEMUTATÓ
a szabadidő Központban a Barcsi Lovasbarátok Köre szervezésében


Programok a Drávai kikötőben

14.00
Vizisport bemutató a Dráván
16.00
Barcs és testvérvárosai művészeti együtteseinek bemutatója
19.30
Városi ünnepség - kitüntetések átadása
21.00
Sztárvendég: CHARLIE
22.00
Ünnepi tűzijáték a Dráva felett
22.30-00.30
Vízparti táncparty (a Shake it! zenekarral)

  Linkek, dokumentumok
Fesztivál honlap
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.