Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bátaszék

2008.07.06

Fekvése 

Szekszárdtól délre található, az 55-ös és 56-os országutak találkozásánál. Megközelítése személyautóval, tömegközlekedésivel: vonattal, busszal történhet, illetve más személyi járművel.

Megközelíthetősége 

Korábban a 64-es számú Pécs–Bátaszék-vasútvonal Péccsel is összekötötte, azonban ezen jelenleg a forgalom megszünt.

Környező települések 

Nyugatra Mórágy, Mőcsény, észak-nyugatra Bonyhád, északra Várdomb, Szekszárd, észak-keletre Alsónyék, keletre Pörböly, Baja, délre Báta, Dunaszekcső.

Története 

Bátaszéken a legrégibb időktől kezdve találhatunk írásos-tárgyi emlékeket. A vaskortól már írásos emlékeink vannak az itt élő népcsoportról: a keltákról. Őket később a rómaiak leigázták, s a Provincia része lett. Róma bukása után lakói szarmaták, hunok, avarok, frankok, szlávok, majd a magyarok voltak. A honfoglalás után a környék 10 települése ide épített templomot, mivel a környék központja volt a ciszterci monostor által. Az ő nevükből ered későbbi neve: Cikádor, azonban a nép továbbra is Széknek nevezte.

"Az apátság gazdaságilag is jelentős központtá vált, amit az jelez a legvilágosabban, hogy még a pápa és a IV. lateráni zsinat is foglalkozott a cikádori ciszterciek szőlőfelvásárlásával és borügyleteivel." forrás: bataszek.hu

A virágzásnak a tatárjárás vetett véget. A károkat a ciszterciek és egy gazdag földbirtokos család hozta helyre, azonban régi nagyságát nem tudták visszaállítani. A monostor is haldoklott, végül fel kellett számolni. Később bencések telepedtek a helyükre, akik ismét széki apátsági rangra emelték. 1478-ban Mátyás király egyesítette a bátai apátsággal, innen kezdtük a Bátaszék nevet írni. A felemelkedés után ismét porba hullott, a török által. Az oszmánok kiűzése után a Habsburgok uralkodása alatt iparosok, mint bádogosok, bognárok, takácsok és csizmadiák tették meg a mezőváros ipari fejlődését.

 

Nevezetességei 


Magyarország első ciszterci apátságát 1142-ben itt alapította II. Géza király. A Nagyboldogasszony templom udvarán végzett ásatások eredményeit, az apátság maradványait a romkertben láthatjuk.

II. Géza monostortemploma helyén álló templom rossz állapota miatt, 1842-ben új templom építését rendelték el. Hofhauser Antal tervei szerint 1899-ben kezdődtek az építkezések, s a felszentelés 1903-ban történt. A templom érdekessége, hogy díszítései fafaragások: Jézus születése, feltámadása, Szent István (Vajk) király megkeresztelkedése, s István országának felajánlása a Szűz Máriának. 4 életnagyságú szobra van, Szent Margit, Szent Erzsébet, Szent Imre és Gonzága Szent Alajos kőbe zárt másai. Kitűnő állapotban lévő igen nagy orgonával büszkélkedhet, melyet egy bizonyos Angster, pécsi cég készített. 2200 sípból áll, a legnagyobbak 10 m magasak, a legkisebbek fél hüvelyk nagyságúak. 100 mázsát nyom össztömege.

Építését a XVIII. század végére teszik, az első említés 1776-ban esik róla. A Báta felé vezető úton, a kőhídnál emelt kápolna. Ez a római katolikus kápolna a késői barokk stílus nyomait őrzi magán. Jellemzői a lizénás díszítései, s szobra a barokk szobrászat értékes alkotása. Állapota az évek során sokat romlott, 1991-ben ujjították fel falával és szobrával együtt. Bátaszék nevezetessége az innen elszármazott Ludditák zenekar

A ciszterciták első kolostorát,a magyarországi cisztercita építészet legrégebbi emlékét II. Géza telepítette a Cikádorra. Ugyanebben az évben alapította II. Géza az apátságot is, amelyet a Rend előírásai szerint Szűz Máriának szenteltek. 1421-ben a szentgergelyi bencések Újlaki Imre apát vezetésével elfoglalták az apátságot. Az apátság épülete a mai bátaszéki plébániatemplomtól északra helyezkedett el. A templom háromhajós, keresztházas, egyenes szentélyzáródású épület volt. Később a szentélyt poligonális záródásúvá építették át, bővítették ki. A templom maradványai romkertként megtekinthetők a mai plébániatemplom mellett. [1]

Testvérvárosok 

Bátaszék, az egykori Cikádor, Ciszterci apátság


A ciszterciták már 1142-ben megtelepedtek hazánkban. Első kolostorukat II. Géza az ausztriai b__225_tasz__233_kIMG_6151_rs.jpgHeiligenkreutzból telepíti Cikádorra. A cikádori kolostortemplom a magyarországi cisztercita építészet legrégebbi emléke.

b__225_tasz__233_kIMG_6161_rs.jpgAz apátságot 1142-ben alapította II. Géza, befejezve apja II. (Vak) Béla kezdeményezését, és a rend előírásai szerint Szűz Máriának szentelte. 1421-ig működött cistercita apátságként, amikor a török elől menekülő szentgergelyi bencések Újlaki Imre apát vezetésével a maguk számára foglalták el. 1478-ig bencés apátság maradt. Az apátság épülete a mai bátaszéki plébániatemplomtól északra volt, romjait a közelmultban tárták fel.

A templom eredeti formájában a cisztercita építészet előírásai szerint háromhajós, keresztházas, egyenesb__225_tasz__233_kIMG_6136_rs.jpg szentélyzáródású épület volt. Később feltehetően XIV. században a szentélyt átépítették, kibővítették, és ekkor poligonális záródású lett. A templom nyugati oldala úgy tűnik sohasem készült el teljesen, a zárófal minősége lényegesen rosszabb, mint a templom többi faláé. A templom maradványait romkert formájában lehet megtekinteni a mai plébániatemplom mellett.

Csanády Gyűjtemény, Bátaszék

A település és környékének gazdag régészeti, néprajzi és helytörténeti anyaga látható dr. Csanády György magángyűjteményében, ami a jégkorszaktól napjainkig nyújt áttekintést.

A több tízezer darabból álló régészeti anyag koronként rendszerezve tekinthető meg. Láthatunk régészeti emlékeket a kő-, a réz-, a bronz- és a vaskorból, a lengyeli, a hallstatti vagy a dunántúli mészbetétes edények népének kultúrájából, de a kelták, a rómaiak és a törökök idejéből is.

A Bátaszék környékének néprajzi emlékeit bemutató terem feleleveníti a valaha itt virágzó kismesterségeket, külön figyelmet érdemel a vidék fazekasságának gazdag és színes anyagát bemutató kiállításrészlet.

Bejelentkezéssel látogatható.

egítő Szűz Mária-kápolna

A Segítő Szűz Mária kápolna 1771-ben épült barokk stílusban. A téglából épült, figyelemre méltó építmény szentélye hétszög alakú. A bejárat fölött huszártorony magasodik, amiben harang is van.

Az épület mennyezete lapos. Festéséből ma már csak két értékes falkép látható a szentélyben: Nepomuki Szent Jánost és Árpádházi Szent Erzsébetet ábrázolják. Barokk oltárán a passaui Mariahilf kegykép másolata látható. Jeles berendezési tárgya a főtemplomból 1903-ban ide került hordozható mennyezet alatt álló Mária-szobor, amit a hagyomány szerint a Bátaszékre betelepülő svábok hoztak magukkal a XVIII. század elején Schwarzwaldból.

Szent Orbán-kápolna, Bátaszék

Szent Orbánnak, a szőlőhegyek patrónusának tiszteletére, de az 1739-es nagy pestisjárvány emlékére emelték a huszártornyos kis kápolnát, ami a barokk építészet szép emléke - és kellemes kiránduló- és kilátóhely. 

A járványra utal az oltár előlapját díszítő olajfestmény, Palermói Szent Rozália barokk képe, akit a pestis ellen hívtak segítségül. A dongaboltozatos kápolna főoltárán Szent Orbán barokk képe látható pápai öltözetben, kezében kék szőlőfürtöt tart. A kép mellett két későbbi szárnykép is látható, amelyek Mária Magdolnát és Szent Flóriánt ábrázolják.

Bejelentkezéssel látogatható.

Kálváriakápolna, Bátaszék

A késő barokk kálváriakápolnát a Fájdalmas Szűz ünnepén szentelték fel 1762-ben. Tornya később épült, és végleges, ma is látható alakját csak 1780 körül nyerte el.

Egyszerű barokk stációk vezetnek fel a kápolnához, amelynek homlokzata feltűnően széles, hármas tagolódása, három bejárata a belső tér osztását tükrözi.

Tetején járható terasz van, amelyre kétoldalt vezetnek fel a lépcsők. Itt állították fel a három szoboralakkal gazdagított kálváriajelenet három keresztjét. Innen közelíthető meg az épület tömbjéből kiugró háromszintes torony.

Bejelentkezéssel látogatható.

Nepomuki Szent János-kápolna


A XVIII. század végén, Báta felé vezető úton, a kőhídnál épült Nepomuki Szent János késő barokk kápolnája. Figyelemre méltó szép lizénás díszítése, a benne lévő szobor a barokk szobrászat értékes alkotása.

Szentháromság-szobor


Az 1794-ben emelt copf stílusú Szentháromság-szobor kompozíciója egyértelműsíti, hogy hogy pestis vagy más járvány idején emelték fogadalomból.

Ráros - Szekszárd-Bátai-főcsatona (horgászhely)

Bátaszék közelében terül el a népszerű horgászhely, a Ráros. Hivatalosan Szekszárd-Bátai-főcsatonának hívják, és megközelíthető akár Bátaszékről, a városközpontból, akár Bátáról a mezőgazdasági szövetkezet majorja felől.

Bátaszék keleti határán, Sárpilis vasúti hídtól a bátai árvízkapuig terül el a több éve jól halasított csatorna. Átlagos mélysége 1,20 m, szélessége 14-18 m, felszíne helyenként hínárral borított.

Ponty, amur, csuka, harcsa, süllő és fehér halak foghatók. Kijelölt helyen főzési, sátorozási és lakókocsi parkolási lehetőség van.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.