Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bátonyterenye

2008.07.06

Fekvése 

Bátonyterenye város a Mátrától északra, a Cserhát hegységet keletről érintve, a Zagyva völgyében található. A településen áthalad, illetve érinti a 21-es és az ebből kiágazó 23-as számú fő közlekedési útvonal. Átszeli a Hatvan-Salgótarján-Somoskőújfalu vasútvonal, amelyből Kisterenye településrésznél leágazik a Kál-kápolnai szárnyvonal. A város Budapesttől mintegy 100 km-re, a megyeszékhelytől 15 km-re, Szlovákiától 25 km-re, egy több kiágazású széles völgyben található.

 

 

Története 

A város térsége már a bronzkor második felében i. e. 1500-körül lakott volt, amelyet jelentős archeológiai lelőhelyek bizonyítanak (Kisterenye Aranyhegy, Kr. e. 1500, középbronzkor, Nagybátony 964 darab urnasír). A települések első okleveles előfordulási időpontja: Nagybátony 1216, Batun; Maconka 1297, Machunka; Kisterenye 1381, Egihazas Therennye; Szupatak 1461, Azzywpatak névalakban. A korai középkorban a török megjelenéséig Kisterenye településrész Vásáros előneve (1413) arra utalt, hogy egy terület piacközpontja lehetett mezővárosi ranggal. Buda elfoglalása után és Hatvan elestével a szabaddá vált Zagyva-völgye a török portyák egyik célpontjává vált. Már az 1550-es években Nagybátonyt, Maconkát többször felégették, Szúpatakot mintegy 100 évre lakatlanná tették, Kisterenye pedig 1686 után vált pár évre lakatlanná. Szúpatak földjét maconkai jobbágyok bérelték. Az újratelepítés során nagyrészt a volt őslakosok jöttek vissza, kivétel Szúpatak, melyet 1740 tájékán Lucsatyinből jövő szlovák családok népesítettek be. A 18-19. században két jelentős nemesi család birtokolja a településéket, az Almássyak és a Gyürkyek.

Fejlődése 1860-tól rohamos növekedésnek indult. Ekkor épült meg a vasút és megindult a szénfeltárás. Bátonyterenye település négy különálló község egyesítésével jött létre a '80-as években. A címerben található négy lángcsóva a négy települést jelképezi. A névadó településeket körzetközponttá a szénlelőhelyek megtalálása tette a 19. század ötvenes éveiben. A nagyüzemi kitermelés 1868-ban Kisterenyén kezdődött, s legtovább 1992-ig Nagybátonyban tartott. A szénbányászatra természetes módon épült rá az ipar. Családok ezreit vonzotta a Mátra északi vidékére a munka, a jobb megélhetés lehetősége Nógrád és a környező megyék, illetve az Alföld szegényparaszti falvaiból. 1950-ben kezdték meg a Bányaváros építését. Akkoriban a lakosság fele bányamunkás, a negyede földműves volt. Szintén az 50-es években alakították ki a településrész intézményhálózatát: bölcsőde, óvodák, általános iskola, középiskola.

Az 1950-es megyerendezésig Nagybátony és Maconka Heves megyéhez tartozott, Kisterenye és Szúpatak pedig Nógrádhoz.

Bátonyterenye 1984. január 1-jén jött létre Nagybátony (beleértve az 1965-ben hozzácsatolt Maconkát is), továbbá Kisterenye és Szúpatak egyesítésével. A négy korábbi települést jelöli a címerében a csiszolt feketegyémántból előtörő négy lángcsóva is. A négy település közül a legnagyobb évszázadokon keresztül Kisterenye volt: kedvező földrajzi elhelyezkedése, a közlekedési utak találkozása, később a vasúti csomópont kialakítása tette lehetővé fejlődését. Az egyesüléskor azonban már Nagybátony volt a legnagyobb a megelőző évtizedek bányászati és ipari fejlesztéseinek következtében. Bátonyterenye 1989-ben kapott városi rangot.

Az Észak-magyarországi régió súlyos foglalkoztatási gondjai itt is jelentkeznek. Az ipar szerkezetátalakításának hosszú folyamata, a nógrádi szénbányászat jogutód nélküli megszűnése számos család helyzetét lehetetlenítette el, a munkanélküliség mai napig a település legégetőbb társadalmi problémája. Ugyanakkor infrastrukturális területen komoly fejlődés történt.


Bátonyterenye látképe

A szén jelenléte korán ismertté vált: Nagybátonyban 1853 körül, Kisterenyén 1857-ben már nyoma van a bányászkodási kísérleteknek, amely különböző intenzitásokkal 1992-ig működött, amikor a gazdasági kitermelés miatt felhagytak a még meglévő, jelentős, de kis kalóriaértékű szén kitermelésével. A bányászkodás a négy település közül Nagybátony településszerkezetét határozta meg: a kolónia-szerű építési forma, melyet 1949-től a bányaváros felépülése követett a korszak jellegzetes tömblakásaival. Kisterenye esetében a bányatelep egybeépült az ősfaluval, ez alól kivétel a településtől mintegy három kilométerre levő, 1950-ben hozzácsatolt Rákóczi bányatelep. A bányák megszűnése miatt a megye akkori vezetői a különböző gyárak fiókintézményként való idetelepítését szorgalmazták. Nagybátonyban Fűtőber, Harisnyagyár, Kisterenye településrészein először vasöntödét terveztek, végül a salgótarjáni Acélgyár egyes gyáregységei kaptak helyet. A mezőgazdaságát a kollektivizálás után a több kis téeszből alakult Mátra MGTSZ koordinálta, és jelenleg is meghatározója, hagyományos növénytermesztést és istállózott állattenyésztést választva profilul. A településrészek közül az 1964-ben összeépült Maconka és Bányaváros középmagas épületek által beépített, Kisterenye településrész néhány tömblakás kivételével kertváros jellegű, szabadon álló, jelentős számú házhellyel rendelkezik. Szúpatak lakossága töredékére zsugorodott pedig a településrész megmentésre érdemes, hiszen évszázados településszerkezete, a népi építkezés még fellelhető formái különleges értéket képviselnek. Mindez a kétszáz évvel ezelőtt betelepült szlovákság kulturális örökségét képezi.

Nevezetességei 


Gyürky-Solymossy-kastély

Bátonyterenye kisterenyei településrészén található a hazánkban egyedülálló Gyürky-Solymossy-kastély hagymakupolás késő barokk építménye, amihez 11 hektáros védett angolpark tartozik. Az itteni templom a kastélyhoz hasonlóan késő barokk, hagymakupolás tornyú. A kastélykertben, a városi ünnepségek színhelyén, Abonyi Lajos író emlékműve látható.

A park szomszédságában található a Palóc Tájház. A tipikus népi berendezések, eszközök, ruhák emlékeztetnek a századelő palóc kultúrájára.

Idegenforgalmi érdeklődésre tart számot a maconkai románkori templom is, mely a XIII. században épült, szentélyében középkori falfestmények találhatók. Többször leégett, de az újjáépítés során a lényeges építési jegyeket mindvégig megőrizte.

A szúpataki evangélikus kistemplom környezetével együtt hangulatos faluképet mutat.

 

Lélekszámváltozás 

Év   Népesség
2000 - 15464 lakos  
2001 - 15342 lakos  
2002 - 14586 lakos  
2003 - 14507 lakos  
2004 - 14343 lakos  
2005 - 14260 lakos  
2006 - 14108 lakos  

Testvérvárosok 

Art 11 alkotó társaskör

Az alábbiakban bemutatjuk a Társaskör tagjait és néhanyat munkáikból.
A csoport alkotásaiból 2008. március 6-án 16 órától nyílik kiállítás az Ady Művelődési Központban.
háttér2
Látnivalók

Maconkai Románkori Római Katolikus Templom

Román kori templom Maconkán

Szorospatak

Erdei iskola és nyári tábor a Mátrában

Budapesttől 100 km-re.
A tábor, a Mátra hegység északi lábánál található. Az egykori ifjúsági tábor Bátonyterenyétől 6 km-re, hegyek ölelésében várja vendégeit. A festői szépségű erdei környezet kellemes kikapcsolódást biztosít a természetet, túrázást, kirándulást kedvelőknek. A táborozók komplett programok közül választhatnak nemcsak az erdei iskolai programok keretén belül, hanem az osztálykirándulások során, vagy a nyári táborozások kapcsán is.

faházak

Ágasvár Természetbarát Egyesület

T Ú R Á Z Á S

- szervezett túrák minden korosztály részére ( 5, 10, 15, 20, 30, 35km-es túrák)
- a természet megismerése (botanikai ritkaságok, geológiai képzodmények) és annak fokozott védelme

Maconkai víztár1

Vendéglátás

Szélkakas

Fogadó és Étterem
Szélkakas2
Magyaros ételek, különleges borfajták, étlap magyar és német nyelven, élő zene minden este.
Cím: Bátonyterenye, Ózdi út 3.
Tel: 06-32/553-185 Fax: 06-32/553-180
E-mail:
  mustokft@profinter.hu
honlap:  www.szelkakas-fogado.hu
Vezető és kapcsolattartó:   Mustó István
Nyitva tartás:                         8.00-23.00
Teljes befogadóképesség:   200
Shotokan Karate Sportegyesület

1995. őszétől létezik Bátonyterenyén karate oktatás a Palóc Karate Szövetség szakmai irányítása mellett. Ebben az időszakban Lőrik Csaba és Kecskés Ferenc mesterek vezették a klubot. 2000-ben alakult meg az önálló Bátonyterenyei Shotokan Karate Sportegyesület. Az egyesületben zömmel gyermek, ifjúsági korú karatékák járnak heti három alkalommal. Az egyesület önálló tagja a Magyar Karate Szövetségnek, a Magyar JKA Karate Szövetségnek, és a Palóc Karate Szövetségnek.
BTK - Bátonyterenyei Teke Klub

A Bátonyterenyei Teke Klub, vagyis BTK 2003. augusztuában alakult 16 fővel. A Nyugdíjas és Pártoló tagok száma 26 fő.
Tekepálya211
Művelődés

Sok szervezeti átalakulás után ma a városban egy közművelődési intézmény látja el a lakosság szolgálatát. A településrészeken tagintézmények könyvtári és közművelődési ellátást is biztosítunk, sőt Kisterenyén állandó kiállítást működtetünk.

Ady Endre Művelődési Központ

Fotógaléria - 2007. évi rendezvények, események

majális2007_00

Fotógaléria - Tájak, nevezetességek

Bátonyterenye képekben

tó1-1

Fotógaléria - 2006. évi rendezvények, események

A Vállalkozói Központ átadása - április 5.
.

VK_átadás1

Erdei kirándulás a Mátrában

Útvonal:       Bátonyterenye - Fenyvespuszta - Tuzson
                      Arborétum
Időtartam:   1 nap
Utazás:         egyénileg
.
Mátra04
A Mátra lábánál

Útvonal:        Nemti - Mátraterenye - Mátranovák
Időtartam:    1 nap
Utazás:          egyénileg

Mátra05

Tárjuk ki a Palócföld kapuját

Városnézés az egyedi településszerkezetű Bátonyterenyén.
Útvonal:       Szúpatak-Kisterenye-Maconka-Nagybátony
Időtartam.   1 nap
Utazás:         egyénileg

Palóc tájház02-1

Várostérkép

Bátonyterenye_kicsinyített

Szakrális legendák a Palócföld kapujában

Élő vallásos emlékeink
Útvonal:       Mátraverebély - Szentkút - Bátonyterenye - Sámsonháza
Időtartam:   1 nap
Utazás:         egyénileg

Mátraverebély

 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

5516. Körösladány

(Jónás Sándorné, 2009.05.29 18:52)

Jó volt látni mindazt, mi sok évvel ezelőtt a jelent képezte.Ott éltem , jártam iskolába, és mai napig ellátogatok- hiszen ott vannak a Jó barátok ! Szívem csücske Bátony- és ez jó érzés !
Adok egy linket- most itt élek és ezzel foglalkozom: Nyugdíjas vagyok !
oszikeknyugdijasklub.mindenkilapja.hu
Köszönöm , hogy itt lehettem !

1225 budapest, tenkes u.4/d.II.5

(zsilinszky andrásné, 2009.02.01 21:03)

Nagyon gyakran nosztalgiázom, mivel Kisterenyén születtem. Még mindig megdobban a szivem, ha végig nézem.