Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Békés

2008.07.06

Fekvése 


Az Élővíz-csatorna

Békés városa Békés megyének közepén helyesztkedik el, északra 10 kilométerre Békéscsaba megyeszékhelytől, az ország két nagyvárosától, Debrecentől és Szegedtől egyaránt 120 kilométerre. A román határ (Méhkerék) mintegy 25 kilométerre keleti irányban található. A város keleti határán folyik a Kettős-Körös, melybe torkolik az Élővíz-csatorna, ami keresztül halad a belvároson. A település vonzáskörzetéhez tartoznak a közeli kis falvak is: Bélmegyer, Tarhos, Murony, Kamut.

Átlagos tengerszint feletti magassága 85-90 méter.

 

Éghajlata 

Békés az északi mérsékelt ővben, éghajlati zónát tekintve kontinentális, hideg téllel és meleg nyárral,a csapadékmennyiség átlagosnak mondható. A napsütéses órák száma 2000 körüli, nyáron 810 óra körüli, télen kevéssel 190 óra fölötti napfény várható. Az évi középhőmérséklet: 10,2- 10,4 °C, a vegetációs időszaké 17,1-17,3 °C. Csapadék 550-570 mm valószínűsíthető évente, a tenyészidőszakban 320-330 mm esőre számíthatunk. A leggyakoribb szélirány az északi és a déli. Ariditási index: 1,23-1,28.

 

Nevének eredete 

Első ispánjáról Békésről kapta a nevét a vár, a város és a megye is.

 

Története 


Római Katolikus Templom

Békés az újabb kőkortól kezdve (i. e. 4. évezred) lakott település. Időszámításunk kezdetéig állattenyésztő és földművelő népesség váltakozva lakta (illírek, kelták stb.), az i. sz. I. évezredben állattenyésztő lovasnomádok követeték egymást (szkíták, gepidák, avarok, jazigok, vandálok, gótok, hunok,) a 896-ban bekövetkezett honfoglalásig.

A magyar honfoglalással a Körös-közt Ond törzsének Barsa és Csolt (vagy Vatha) nemzetsége szállta meg. A királyi vármegyehálózatba István már az első alkalommal bekapcsolta Békést. Az Árpád-házi királyok idején Békés az egyházi és világi igazgatás, s egyúttal a gazdasági, kulturális élet területi központja volt. A tatárjárás súlyos válságot okozott, a lakosság elmenekült, de a tatárok elvonulása után visszatért. Zsigmond király 1403-ban Maróthy János macsói bánnak adományozta, 1404-ben vásárjogot kapott. Maróthy építette 1403-1405 között a gyulai várat, amely egyúttal az uradalom központja lett. Békés vára ezzel elvesztette addigi centrális szerepét. A XV. században Corvin Jánosé lett a város. 1552-ben Szegedi Kis István megszervezte a református egyházközösséget és a református iskolát is. 1566-ban Gyula elfoglalása után Békést is megszállták a törökök. A várost 1596-ban tatár segédcsapatok támadták meg, amelynek során teljesen elpusztult. Újbóli betelepítése 1610 táján kezdődött. Időközben az erdélyi fejedelem birtoka lett. Hol a török, hol a Gyulát több éven át fenyegető császári hadak rabolták ki. 1690 táján a lakosságot el is költöztették, hogy a gyulai törökök ne jussanak élelemhez.

A szatmári béke után gyors fejlődésnek indult a település. A volt hatalmas gyulai uradalomnál jóval nagyobb területeket 1720-ban megkapó Harruckern családnak, hogy birtokait jövedelmezővé tehesse, s ehhez a termelőmunkát beindíthassa, telepítésbe kellett fognia. A XVIII.század első felében, a Rákóczi szabadságharc utáni újratelepüléskor a Körösök völgyében a görögöknek nevezett (a valóságban azonban gyakran örmény, bolgár, szerb, macedón) betelepedők ragadták magukhoz a bérleteket és a kereskedelmet. Kereskedőkolóniát nem alkottak, központi helyüket azonban Békést tekintették, ahol ortodox templomot is építettek A zsidók jelenlétét a XVIII. század végétől egyházuk léte bizonyítja, bár üldözésük miatt ekkor még szívesebben vallották magukat németeknek.

1773-ban szőlőtelepítés kezdődött, és malmokat építettek. Ezekben az időkben került örökösödés révén Békés és környéke a Wenckheim grófok kezébe került.

1848-ban a forradalom hírére itt is népgyűlést tartottak és a földesurat engedményekre kényszeríttették. 1872-ben Békés elveszíti városi rangját, és nagyközséggé alakul. A következő évtizedek visszalépést hoztak a község életében, amit elsősorban az okozott, hogy a Budapest-Arad vasúti fővonal elkerülte a települést és ezzel kiesett az országos forgalomból. Az I. világháború idején a lakosság lelkesen támogatta a Tanácsköztársaságot. A tanácshatalom Békést városi rangra emelte, amit azonban a Tanácsköztársaság leverése után elveszített.

Ebben a városban alapította meg 1930. október 12-én az Egységes Pártból kilépő kisgazdák (töbek között Tildy Zoltán, Nagy Ferenc) a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártot.

1940-es évek elején a település lakóinak száma meghaladta a 32 ezer főt. A háború után négy új község alakult a békési határban: Bélmegyer (1946), Murony (1950), Kamut (1950) és Tarhos (1954). Ekkor a nagyközség lakossága 21 ezerre csökkent.

Az 1950-es években a település megpróbált önerejéből fejlődni, de ez csak a városi rang visszaszerzésével (1972) tudta elérni.

 

Címer 

A címerpajzsban kék mezőben, levágott, derékszögben behajlított páncélos jobb kar, vörösszínő, négy ezüst ponttal (körrel) díszített arany nyelő, és szegélyő zászlót tart. A pajzson ezüst sisak nyugszik, rajta nyílt, aranyszínő korona. A sisakdísz vállban elvágott, tompaszögben behajlított kivont ezüst kardot tartó páncélos jobb kar.

 

Logó 

A logó leírása: a város főtéri hídjának, híd melletti pavilonjainak grafikus ábrázolása.

 

Szlogen 

A város szlogenje:Békés - a hidak városa

 

Demográfiai adatok 

Lakosainak száma 1941 után lassan csökken, 1980-as mérésig. Az 1980-as viszonylagos növekedés két okkal magyarázható: Békés várossá nyilvánítása, valamint a megye legnagyobb szociális otthonának létrehozása is pozitív változásokat okozott a lakosság lélekszámának tekintetében. Az összlakosságra vetített átlagéletkor 38 év volt.

  • 1870-ben 18.294
  • 1910-ben 20.649
  • 1941-ben 22.245
  • 1960-ban 21.501
  • 1970-ben 21.174
  • 1980-ban 22.287
  • 1990-ben 22.338
  • 2001-ben 21.617 fő
  • Népsűrűség 1 km2-re: 169.9 fő
  • Lakó (éjszakai) népesség,nem dolgozik, nem tanul: 11.489
  • Lakó (éjszakai) népesség,helyben dolgozik, tanul: 7.265
  • Más településen dolgozik, tanul (eljáró): 2.909
  • Más településről jár be dolgozni, tanulni: 1.050
  • Nappali népesség összesen: 19.804

 

Gazdaság 

Az 1950-es években a település megpróbált önerejéből fejlődni, de ez csak a városi rang visszaszerzésével (1972) tudta elérni. Ezután iparosítási kísérletek következtek, hogy a város minél több lakosának megélhetést nyújtson, de ezek a kezdeményezések a rendszerváltás idején többnyire életképtelennek bizonyultak. Békéscsaba közelsége miatt az ingázók száma rendkívül magas. Ez önmagában nem jelent problémát, ha a megyeszékhelyen nagy a munkaerőpiaci kínálat. Ha viszont ezen a téren visszaesés tapasztalható, akkor a válságos helyzetű cégek általában a plusz költséget jelentő bejáróktól válnak meg először.

 

Turizmus, nevezetességek 

  • Fürdő

Békés megye egyik legrégebbi gyógyfürdőjének vizét már 1943-ban hivatalosan is gyógyvízzé minősítették. Az alkálihidrogén-karbonátos és jódtartalmú hévíz kiválóan alkalmas mozgásszervi, reumatológiai, bizonyos nőgyógyászati bántalmak gyógyítá-sára, illetve baleseti sérülések utókezelésére. A fürdő területén a fürdőkúrán túl számos egyéb gyógyászati kezelést vehetnek igénybe a gyógyulni vágyók, mint a csoportos és egyéni gyógytorna, ingeráram, inhalálás, kádfürdő, különféle masszá-zsok, víz alatti sugármasszázs, infravörös- ultraibolya kezelés. Az udvari medencéket teljesen visszahódította a természet. A lakossági oldalról igény mutatkozna egy új, korszerű fürdőkomplexumra, számos békési kénytelen környékbeli településre ingázni, hogy a gyógyulás és szabadideje eltöltését a fürdőzés szeretetének áldozza. Emellett folyó parti városként (Kettős-Körös) nem elhanyagolható szempont lenne a fiatalabb korosztály alapszintű úszás oktatását helyben megoldani.

  • Egyéb nevezetességek
  • Szálláslehetőségek, éttermek
  • Békés környéke

 

 

Közlekedés 

A település rendelkezik helyi járattal.

 

Látnivalók 


Nyárfák az Élővíz-csatorna mentén

 

Templomok 

  • Református Templom

Műemléki református templom. A copfstílusú épület mai formáját 1905-ben kapta. Az 1732-ben épült kisméretű téglatemplom állandó bővítése, alakítása eredményezte a mai külsőt. Orgonája az ország 2. legnagyobb református templomban lévő orgonája.

  • Római Katolikus Templom

1795-ben barokk stílusban épült római katolikus templom. A szentély oldalán függő hatalmas festmény Jantyik Mátyás, békési születésű festőművész utolsó alkotása, de többek között Orlai Petrics Soma (Petőfi barátja, rokona) egyik képe is látható

  • Görög Keleti Templom (Sparral szemben)

Görög és örmény hívők számára épült ortodox Szent Miklós görögkeleti templom. Szép arányú épület, belsejében öttengelyes ikonosztáz épült. A képek elsőrangú mesterek művei, keretezésük a copfstílus naturális levél-virág koszorújából készült.

  • Egykori Zsinagóga – ma közösségi ház
  • Baptista Imaház
  • Pünkösdi Imaház

 

Temetők 

  • Rózsa temető
  • Malomvégesi temető
  • Zsidó temető, ravatalozó, Winkler egykori békési rabbi sírjával, Szarvasi út.

 

Intézmények, infrastrukturális létesítmények 

  • Békés Városi Egyesített Egészségügyi Intézmény és Rendelőintézet
  • Tüdőbeteg-gondozó Intézet
  • Egészségház
  • Békés Megye Képviselő-testülete Hajnal István Idősek Otthona
  • Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Békési Polgári Védelmi Iroda
  • Békés Megyei Levéltár Békési Fióklevéltára
  • Békés Városi Általános Művelődési Központ
  • Békés Városi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
  • Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeum
  • Békés Városi Könyvtár
  • Békés Városi Területi Gondozási Szolgálat
  • Piacfelügyelet

 

Múzeumok 

  • Jantyik Mátyás Múzeum (Széchenyi tér 6.) 18. század végi barokk épület, volt gazdatiszti lakás.
  • Békési Galéria (Széchenyi tér 4.) Bér-ház 1885.

1885-ben épült a Magyar Királyi Szálloda - ismertebb nevén a Bérház - amelyben a Városi Könyvtár és Galéria kapott helyet. Falán emléktábla hirdeti, hogy a II. világháborút követően 1949-ben, az épületben nyílt meg a vidék első művelődési otthona.

  • Békési Ház (Tájház - Durkó u. 9.) Parasztház 1866

Durkó utca városképi jelentőségű utcaképe. A 8. sz. alatti gazdaház adott helyet a tájháznak, amelyben a parasztgazdaság összegyűjtött emlékeit, tárgyi kultúráját jellemző berendezési tárgyait, eszközeit láthatjuk.

  • Iskolamesteri lakás (Petőfi S. u. 41.)

 

Köztéri szobrok, emlékművek 

  • Veress Kálmán Forradalmi Emlékműve
  • Református parókia öreg épülete előtti falon emléktábla őrzi Arany János 1851. évi itt tartózkodásának emlékét.
  • A parókia másik emlékeztetője Karacs Terézre, a magyar nőnevelés úttörő alakjának békési tartózkodására hívja fel a figyelmet.
  • Nemrég itt avatták fel Szabó Lőrinc XX. századi jeles magyar költő emléktábláját.
  • Széchenyi tér dél-keleti végében áll Pásztor János szobrász első világháborúban elesett katonák emlékműve, valamint vele szemben az 1996-ban avatott eltörött harangot találjuk, a második világháborúban elesett, illetve áldozatokká vált békésiek emlékére.
  • Az 1904-ben épült Városháza falának kazettájában Irányi Dániel szobra található. A márciusi ifjak egyike, a város egykori országgyűlési képviselőjének mellszobrát tekinthetjük meg.

 

Természeti látnivalók 

  • Békés város jellegzetessége a rendkívüli méretű külső kertövezet, amely a lakóterülettel közvetlenül határos, és mintegy 3000 békési család háztartásának fontos bázisa. Főleg szilva- alma-, meggy-, cseresznye- és diófák, konyhakerti növények lelhetők fel.
  • Az utóbbi 200 évben tucatnál többször fordult elő a térségben földrengés. Közülük a legjelentősebb pusztítást az 1978-as, a Richter-skála szerinti 4.5-ös erősségű rengés okozta, melynek epicentruma Békés volt.
  • A különböző földtani kőzettípusok igen változatosak: lősz, homok, agyag, iszap és kavics váltogatják egymást.
  • A település legfontosabb folyóvize napjainkban a Kettős-Körös, amely az 1855-57 közötti folyószabályozást megelőzően Békés területén, ma Doboz-Szanazugnál összefolyó Fekete- és Fehér-Körösökből keletkezett.
  • A folyó vízszintjét az 1968-ban átadott békési duzzasztóval szabályozzák.
  • Figyelemre méltóak a rétegvizek, mint ivóvíz források, nagyobb mélységben pedig gyógyhatású melegvizet is tártak fel a településen, amelyre gyógyfürdőt építettek

 

Oktatási intézmények 

 

Középiskolák 

  • Szegedi Kis István Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium

Az 1552-ben alapított iskola működése gyakorlatilag folyamatos. Méltán viseli a nemzeti kultúra fejlesztésében jeles érdemeket szerzett Szegedi Kis István reformátor nevét. .

  • Békés Megyei Farkas Gyula Mezőgazdasági, Ipari Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium

 

Általános Iskolák 

 

Óvodák 

Békés Városi Óvoda, Petőfi u. 4.

 

Tagóvodák: 

  • Baky u. 6. sz.,
  • Csabai u. 30. sz.,
  • Hunyadi tér 1/1. sz.,
  • Jantyik u. 33. sz.,
  • Korona u. 1. sz.,
  • Móricz Zs. u. 44.sz.,
  • Nevelő u. 1. sz.,
  • Ótemető u. 2. sz.,
  • Teleki u. 26. sz.,

 

Bölcsődék 

  • 1. sz. bölcsőde, Jantyik u. 29.
  • 2. sz. bölcsőde, Bajza u. 1.
  • 3. sz. bölcsőde, Rákóczi u. 16.

 

Kulturális intézmények 

  • Békés Városi Általános Művelődési Központ - Alapfokú Művészeti Iskola

 

Média 

 

Sport 

Kézilabda

  • ERSTE-Békési Férfi Kézilabda Klub
  • Női Kézilabda Tornaegylet

Labdarugás: Békési Football Club

Kosárlabda: Békés és Vidéke ÁFÉSZ Sportegyesület

Asztalitenisz:Ökölvívás

Kajak-Kenu: Békés Kajak-Kenu Club

Atlétika:

  • Békési Diákatlétika Klub
  • Békési Diákok Atlétikai Clubja

Torna: Békési Torna Egylet

Lövészet: Városi Lövész Klub

Sakk: Békési TE

 

Érdekesség 

Ahogy a többi szomszédos városnak Békésnek is volt egy gúnyneve. Ez a Madzagfalva. Ennek a népi mondák, hagyományok a gyökerei (pl.: minden békésinek mindig van a zsebében madzag, a várost egyszer körbe kerítették madzaggal hogy azokhoz ne jusson el a harangszó akik nem járultak hozzá a harangtorony megépítéséhez).
A tájegység tájszólás az í-zés, különsen az é-k helyén (ennek értelmében: "Bíkís").

A gyógyvíze a Hévízivel egyenértékű.

1892-ben Békésen megalakult sportkör, a Békési Torna Egylet (az egyesület napjainkban is működik), az egyik legrégebb vidéki sportklub hazánkban. 1896-ban itt volt Magyarországon az első vidéki filmbemutató. 1949-ben itt alakult az ország első művelődési otthona. A II. világháború után, 1949. május 12-én Békésen nyitották meg az első szabadpolcos könyvtárat.

Ma az Alföldi medence egyik legmélyebb része. Napjainkban ennek a medenceség következménye az időnként kipattanó földrengések, írásos feljegyzések szerint az utóbbi 200 évben tucatnál többször fordult elő a térségben ez a természeti jelenség. Közülük a legjelentősebb pusztítást az 1978-as, a Richter-skála szerinti 4.5-ös erősségű rengés okozta, melynek epicentruma Békés volt.

 

 

Híres emberek 

 

Díszpolgárai 

  • 1988: Gulyás György karnagy, Balogh László országgyűlési képviselő, Inokai János
  • 1992: Bíró Lajos gimnáziumi igazgató (posztumusz), Polgár Lajos gimnáziumi tanár (posztumusz), Dézsi Zoltán Gyergyószentmiklós polgármestere, Dr. Hepp Ferenc a Testnevelési Tudományos Kutatóintézet létrehozásáért, Kecskeméti Gábor gimnáziumi tanár
  • 1993: Dr. Sebők Elek ügyvéd (posztumusz), B. Szabó István miniszter (posztumusz)
  • 1996: Dr. Püski Sándor könyvkiadó
  • 1998: Makoviczki János, Dr. Sós Sándor, Vámos László
  • 2005: Dr. Durkó Antal gimnáziumi tanár, múzeumvezető (posztumusz)
  • 2007: Dr. Tóth József hidrogeológus

 

Testvérvárosai 

V. Élővíz-csatorna emléktúra

Előkészületek - egy héttel előtte
Esik rendületlenül, lassan már az épületek is eltűnnek a szürke gomolyagban. Esik már egy hete, hamar megszokjuk kopogását a kabátunkon, táskánkon. Reménykedünk, talán csak ránk akar ijeszteni, s hátha a túra kezdetére szikrázó nap virrad ránk. Szomorkás hangulatunkat csak fokozza, hogy információnk szerint Kőbán Rita idén nem jön, mert a Gastroyal háziasszonyaként máshol van "fellépése", Wichmann Tamás pedig a fia esküvője miatt marad távol. Igaz, ők már átadták a staféta-botot, de hagyományaink szerint minden korábbi vendégünket ismételten meghívjuk, s eddig valamennyien visszajártak hozzánk, rövidebb-hoszabb időre. Optimista vízióm szerint 2016-ban Gyulától Békésig minden folyamkilométerkőnél egy-egy olimpikon, vagy világbajnok szeli majd a vizet.
Június 8. csütörtök
A bázis Békés-Dánfokon van. Megérkezik Orosháza alpolgármestere családjával - ha már szegény Orosházának egy icipici folyója sincs, nekünk van belőle bőven. Csak vigyázzunk rá! Több részletben gurul be Szentgotthárd és csapata. Bartyik Zsuzsi, a békési hivatal egykori munkatársa a gotthárdi hivatalt erősíti immár két éve, azóta jóvoltából mi már megismertük a gyors sodrású Rábát, most jön a visszavágó. Ők még nem tudják, hogy a mi Élővíz-csatornánk egy helyben áll, néha annyira be van nőve náddal, hogy evezés helyett két kézzel húzzuk magunkat előre, s minden méterért úgy kell megküzdeni. A konzervgyár Békés felőli oldalán levő posványról pedig még véletlenül sem teszünk említést. A szentgotthárdi jegyző mentőmellényt kér, ugyanis még sosem evezett, viszont kiválóan fut hosszútávon. Azonban még az ő kedvéért sem cseréljük el az evezőket futócipőre. Megérkezik Bütyök, és Szundi is Gyuláról, a vízitúrák állandó civil résztvevői, a gyulai önkormányzat nem képviselteti magát évek óta. Igaz, ha visszafele folyna a Kiskörös, s a szennyezés Csabát és Gyulát érintené, bennünket sem izgatna ennyire a folyó állapota, s ismét körünkben üdvözölhetjük a tüneményes Vaskúti családot is, Böbével, a négylábú kedvenccel. - "A farka még kint van!" - "Csak nyugodtan nyald meg anya!", Ezek a mondatok nem egy nagykorúaknak szóló filmből valók, hanem az esti vacsoráról. Pataki István Polgármester Úr által főzött halászlére Wichmann Tamás az elérhető maximális pontszámot adta, aki mégis meglátogatott bennünket, s valamikor éjfél körül befutott, felforrt hűtővízzel. Lassan pihenőre térünk, kell az erő a gyulai-békéscsabai szakaszhoz. Csak ne kezdjen el esni ismét!
Június 9. péntek
Fohászainkat esőisten meghallgatta, gyönyörű nap virradt ránk. Gyulán kutyafuttában végigszaladunk a strandfürdőn teljes menetfelszerelésben, s közben vágyakozva nézzük a gyógyvízben fürdőruhában ücsörgőket. Milyen jó lenne ide evezés után visszatérni, s megfáradt tagjainkat megáztatni! De eljött az indulás ideje, erre várunk már tavaly óta, számolgattuk a napokat, mikor lehetünk megint együtt. A gyulai szakaszon sok változás nem történt, végre elszállították azt a kidobott televízió-készüléket a vízből, amelyikkel már évek óta szemezünk. A vízpartra lenyúló kertek gazdájuk hozzáállását tükrözik, néhány mintaszerűen rendben tartott, de még mindig akad jó néhány elhanyagolt, rendetlen, lomokkal teli. Ebéd Veszelynél, a KÖVIZIG gátőrházánál, a csapat kellemesen elfáradva napozik. Domokos Zoltán autószerelőnek köszönhetően Wichmann Tamás kocsija újból erőre kap, s többszörös világbajnokunk e rövidre nyúlt látogatás után visszautazik Pestre.
Június 10. szombat
Hiába minden. Tegnap este nem jártuk el esőisten táncát, s a fohászokról is megfeledkeztünk, így aztán ismét vigasztalanul esik. Mit esik, szakad! Még az előző este megérkezett Pulai Imre olimpiai és többszörös világbajnok kenus, egy görög isten képében. Kimagasló alakját lányaink, asszonyaink elpárásodó szemmel nézték, sajnos csak a faültetésre és a staféta átvételére tudott most időt szakítani. Az emlékfák a Karacs Teréz utca-Élővíz-csatorna-Fábián híd alkotta háromszögbe kerülnek, Pulai Imre, Vaskúti István, Pankotai Gábor élsportolók, Pataki István Polgármester, valamint Angyal Zoltán, a Magyar Kajak_kenu Szövetség Kapitánya segítségével. Később együtt megtekintjük a Közép-békési Centrumról készített filmet, majd a csapat több felé szakad. Néhányan a közeli fürdőket keresik meg, három bátor ember: Pankotai Gábor, a békésiek világbajnoka, Molnárné dr. Tarkovács Márta Címzetes Főjegyző asszony, valamint Salamon Anikó sajtóreferens kenuval nekivág a Békéscsaba-Sikkony-Rosemary-farm szakasznak. Sárga esőkabátjuk lassan elvész az esőfüggönyben. Rosemarie-farm. A vendéglátás ismét kitűnő, köszönhetően a Pataky Attila, Sebestyén Sándor, főzőcsapat babgulyásának. Üdvrivalgás a parton: megérkeztek az evezősök, kissé fáradtan, és nagyon sárosan. Először egy bedőlt fa akasztotta meg őket, aztán a zsilip: az átázott gáton gyalog is reménytelen az átjutás, nemhogy hajóval. Valamilyen módszerrel biztosan sikerült nekik, mert itt vannak, de ha a részletekről kérdezzük őket, csak nevetnek, de nem árulják el a titkot.
Június 11. vasárnap
Gyülekezés Dobozon, a gyönyörű Weinckheim kastélykertben, itt is faültetéssel kezdünk. A nap süt, csak ne lenne ilyen nagy sár. Csatlakozik hozzánk Kőbán Rita, többszörös olimpiai,-és világbajnok kenus, aki ma nagyon korán kelt, hogy Dikácz Ernővel, a Magyar Olimpiai Bizottság munkatársával megérkezhessen. Hát mégis eljöttek! Ha csak egy rövid ideig is, de ismét a vendégünk voltak. Reméljük, hogy az emléktúrákról nem csak a konzervgyár melletti dagonyák jutnak az eszébe, hanem a barátságunk is. Hajókra szállunk. Az iszonyatosan átázott talajon nagyon nehezen boldogulunk a sok átemelés miatt. Doboz belterületén kb. 800 métert másfél óra alatt tettünk meg. Szatmári János, Doboz polgármestere a szárazföldön kerékpárral kísér bennünket, míg tud. Alig várjuk már, hogy beérjünk az erdőbe, ott már jobban lehet haladni, - gondoltuk ezt az első száz méteren, ahol egy óriás bedőlt fa, majd még több tucat állított meg bennünket. A jobboldali parton az erdőt megtámadta a gyapjas szövőlepke, az undorító hernyók ezer-és ezerszámra rágják, habzsolják a leveleket, nyomukban pusztulás. Vajon az erdő gazdája tud-e erről? Irtózva evezünk, időnként sikolyok törik meg a csendet: jelezve, hogy beleesett valamelyik hajóba egy szőrös hernyó, s a bent ülő ennek egyáltalán nem örült. Amikor már úgy gondoljuk, hogy a horrort nem lehet fokozni, akkor találjuk magunkat szembe a természet emberi rombolásával: a holtág több száz méteren, a vízben is, műanyag hálóval elrekesztve, s benne több, mint négyezer vadkacsa. A bűz rettenetes, a víz nem folyik, a partra kiszállni lehetetlen. A környezetkárosítás eme szép példányát a Vízügy velünk evező munkatársa is nagy érdeklődéssel szemlélte, reméljük, megteszi a szükséges lépéseket. Mi mindenesetre dokumentáltuk az esetet. A kacsáknak egyedül Vaskútiék Böbe nevű kutyája örült maradéktalanul, aki ezen a napon velünk evezett. A Fekete-Körös holtágat két éve vettük be a túraprogramba. A folyószabályozások előtti vadregényes kanyarjaival lélegzetelállító szépség. Partja az erdő miatt gyalogosan nehezen, vagy egyáltalán nem megközelíthető. Az óriás ősfák a fejünk felett összeérnek, sok helyen az eget sem látjuk. A tisztán fodrozódó víz alján felismerjük a különböző, kecses mozgású halakat, a horgászok is, mert ahol ők megjelennek, nyomukat látványosan ott hagyják: szétszórt műanyag palackok, vödrök, csalitartók, szemét minden mennyiségben. Vajon így kellene-e ennek lennie? Annyit beszélünk a turizmus gazdaságnövelő hatásáról, de úgy nem lehet turizmusról beszélni, ha előbb a fejekben sem rakunk rendet. Az 5 éves környezetvédelmi túraprogramnak már érezhetők az eredményei: a Közép-békéi Vízvédelmi Egyesület Interreg III. nyertes pályázatából az Élővíz-csatornán megteremthetők a vízitúrázás elemi feltételei (sólyapályák, megállóhelyek), a Fekete-Körös holtágra kellene még találni egy hasonló jó pályázatot. Az érintett települések polgármesterei ismerik a problémát, önkormányzataik anyagi erejéhez mérten tesznek is a megoldásért. Békés város önkormányzata éppen a napokban helyezte településképi védelem alá a Fekete-Körös holtág egy meghatározott részét, még mielőtt kialakulna a zártkertekre jellemző bódéváros. Köszönetünket fejezzük ki: Pataki István polgármester úrnak, Lazarus Foglalkoztató vezetőjének, Kovácsné Eszternek, Szabóné Pannika, Márkus Katalin és Pocsai Ildikó segítőknek, a Tájház dolgozóinak, a békési Kajak-Kenu Klub önkénteseinek, valamint mindenkinek, aki a három nap alatt segítségünkre volt.
Sós Imre-Mné

A kiállítóhelyek nyitvatartási ideje

 

Jantyik Mátyás Múzeum (Széchenyi tér 6.)

Békési Galéria (Széchenyi tér 4.)

kedden és pénteken: 10.00 - 14.00 óra
szerdán, csütörtökön és szombaton:
nyári időszámítás idején: 13.00 - 17.00 óra
téli időszámítás idején: 12.00 - 16.00 óra

Békési Ház (Tájház - Durkó u. 9.)

május 1-től szeptember 30-ig

kedden és pénteken: 9.00 - 13.00 óra

szerdán, csütörtökön és szombaton: 12.00 - 17.00 óra

Egyéb időpontokban előzetes bejelentkezés alapján (06/66/411-943, munkaidőben).

Iskolamesteri lakás (Petőfi S. u. 41.)

Előzetes bejelentkezés alapján.

Étkezési lehetőségek
Dánfok Vendéglő

5630 Békés, Dánfok
Tel.: 66/411-008
Dánfoki Ifjúsági Tábor és Camping
 
 
Békés-Dánfok, tel.:06/20-328-8055
E-mail: danfokitabor@freemail.hu
Bagoly Étterem

5630 Békés, Jantyik u. (Erzsébet-liget)
Tel.: 30/958-80-09
Sarokház Vendéglő

5630 Békés, Szabó Dezső u. 1.
Tel.: 66/412-306
Zsinóros Vendéglő

5630 Békés, Ady u. 1.
"Drogmentes hely"
Hamburgerbár

Békés, Múzeum tér
Hamburgeres

Békés, Piac tér

Szálláslehetőségek

Dánfoki Ifjúsági Tábor és Camping
Békés-Dánfok, tel.:06/20-328-8055
E-mail: danfokitabor@freemail.hu


Piroska Vendégház
5630 Békés, Kalász sor 21.
Szállásfoglalás: Kiss Dezsőné
Tel.: 66/643-921, 70/701-5266

Diós Tanya Ajánló
5630 Békés, Postafiók 106.
47. sz. főközlekedési út 116. km
Tel.: 30/94-33-013, 30/21-83-113
Internet: http://www.diostanya.hu
E-mail: diostanya@internet-x.hu

Vadászház Bélmegyer
5672 Murony Hidasháti Mg. Rt.,
Tel.: 66/427-287; 66/427-288

Szegedi Kis István Református Gimnázium Kollégiuma (60 fő)
5630 Békés, Petőfi S. u. 11-13.
Tel.: 66/411-867

Németh László Középiskolai Kollégium (120 fő + 50 fő)
5630 Békés, Petőfi u. 7-9.
Tel.: 66/411-982

IV. Sz. Általános Iskola és Diákotthon (80 fő)
5630 Békés, Szántó A. 10.
Tel.: 66/411-155, 66/411-843

Farkas Gyula Mezőgazdasági Szakiskola és Gimnázium (100 fő)
5630 Békés, Hőzső u. 39.
Tel.: 66/411-577

 

Megjegyzés: a szálláslehetőséggel rendelkező intézmények többsége étkeztetési igényt is ki tud elégíteni. A kollégiumok, iskolák időszakosan, iskolai előadások szünetében fogadnak.

 

Dióstanya, Békés

 
 

B • é • k • é • s
V • á • r • o • s
Önkormányzata
5630 Békés
Petőfi S. u. 2.
Tel.: 06/66/411-011
Fax: 06/66/411-230
E-mail

5630 Békés, IX. kerület Tanya 3.
Telefon: 06-30/ 9433-013,
06-30/ 218-3113
e-mail: diostanya@bekesnet.hu
Internet: www.diostanya.hu

 

A békési Diós tanya szeretettel várja a természet közeli életmódhoz vonzódó érdeklődőket. Bemutatjuk a hagyományos alföldi, tanyasi gazdálkodást, bepillantást nyújtunk az ízletes kecskesajt elkészítésének fortélyaiba. Vendégeink természetesen megkóstolhatják az elkészült termék friss és különböző fűszerekkel ízesített változatait.

A bemutatókon - előzetes bejelentkezés alapján - 10-15 fős csoportokat tudunk fogadni.

 

Békési Pálinka Rt.

 
 

B • é • k • é • s
V • á • r • o • s
Önkormányzata
5630 Békés
Petőfi S. u. 2.
Tel.: 06/66/411-011
Fax: 06/66/411-230
E-mail

Logo

5630 Békés, Gőzmalom sor 12.
Telefon/fax: 06/66/411-580
Mobil: 06/30/445-7170
E-mail: bekesszesz@bekesnet.hu
Internet:
www.bekesipalinka.hu

A Békés-Pálinka MH. szeretettel várja azon érdeklődőket, akik szeretnék megnézni, hogyan készül a híres Békési Szilvapálinka, melyet természetesen meg is kóstolhatnak.

Pálinka főző

Nyitva tartás csak előzetes bejelentkezés alapján személyesen vagy a fenti telefonszámokon.

Pálinka főző

 

Vendégszereplés Magyarittabén 

Vendégszereplés a XXVII. Téli Találkozókon Magyarittabén, Békés testvértelepülésén

 

A Békés Városi Ifjúsági Fúvószenekar szép számú együttese képviselte Békés városát Magyarittabén 2008. február 9-én. Zenészek, táncosok és a Grácia Majorette Csoport három hölgye készült teljes estés műsorral vendéglátóik szórakoztatására. Az úton Mester Péter, Csurka Péter és Rácz Attila Magyarittabé bemutatkozik című 2007. márciusában készített dokumentumanyagát tekinthették meg a buszon lévők. Megismerhették a település történetét, polgármesterét, lelkészét, lokálpatriótáit, a helyi iskola és óvoda vezetőit, helyi vállalkozókat. Így mindenki úgy érezte, ismerősök közé érkezik. A körülbelül háromszáz kilométeres utat leküzdve Kikindán és Tordán keresztül jutott el a békési vendégszereplő csoport a szerbiai faluba. A csendes, tiszta, rendezett környezetben fekvő település Szerbittabéval határos. A polgármester meleg szívvel fogadta a vendégeket, és közös ebédre invitálta a megfáradt utazókat. Háromnegyed hétkor gyülekeztek a falubeliek, a művelődési ház majdnem megtelt. Fiatalok, idősek, családok, rokonok együtt érkeztek a kulturális eseményre. Este 19.00 órakor kezdték műsorukat a fiatal művésznövendékek régi rutinos zeneértő művészekkel kiegészülve. Három népviseletbe öltözött néptáncos pár vitte a magyar népzenei kultúrát a vajdasági magyaroknak, pillanatok alatt igazi magyar hangulatot varázsoltak a helyi művelődési ház termébe. Galgamenti táncokkal kezdődött az előadás, Sztankó Károly tanítványai magas színvonalú produkcióval rukkoltak elő. Benéné Szerető Hajnalka, a Békés Városi Kulturális Központ vezetője a műsor szünetében egy Békés város címerével díszített tortát sorsolt ki a jelenlévő helyi nézők között. A hangulat igazán felpezsdült, a fúvószenekar ezt még fokozni tudta, s a csinos majorette táncosokkal még a rioi karnevált is megidézték. Vastaps kísérte a produkciókat, Békés sikert aratott Magyarittabén.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.