Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bélapátfalva

2008.07.07

Fekvése 

Bélapátfalva az Eger-patak folyásának felső részén kialakult medence peremén helyezkedik el, az erdőhatár és a vízjárta patakvölgyek közötti sávban, 311 méter magasságban a tengerszint felett, a 816 m magas Bél-kő nyugati lábánál. (Forrás: Kovács Béla:Bélapátfalva története)

 

Története 

Az Eger patak völgyének felső részén a Bél- vagy más néven Ug nemzetség települt meg. Csak feltételezhetjük, hogy esetleg a hét magyar törzs szövetségéhez csatlakozott kabarok lehettek. A Bél nemzetség: Eredetét és jelentését nem ismerjük. Nagy a valószínűsége annak, hogy egy földrajzi névről kaphatta a nemzetség az elnevezését, melynek közelében volt a szállásbirtoka. Ez nem lehetett más, mint a Bél-kő. A régi magyar nyelvben meglévő bél közszó jelentése valaminek a belseje. A Bél-kő nevének jelentése értelmezhető lenne úgy is, hogy az erdők belsejében lévő, az erdők között álló, kiemelkedő hegy, amelyet sziklatömbje miatt így különböztettek meg környezetétől. Más vélemény szerint a szláv bel ’irtvány, tisztás’ jelentésű főnév lehet a név előzménye. A különböző törökös nyelvekben előforduló bel szónak ’domb’ jelentését is ismerjük. Lehetséges az is, hogy a mészkősziklák színe miatt a szláv nyelvben kialakulhatott egy Biely kameny (Fehér kő) elnevezés, mely a magyar nyelvben Béli kő > Bél kő formájában jelent meg, de eredeti jelentését már elvesztette. A nemzetséget más módón Ug nemzetségnek is hívták. Ez a nemzetségnév a korai középkorból már ismert Ugra magyar személynév rövidült változata, mely a szláv Ugrin~Ugron névből alakult ki és olyan személyt nevezhettek így, aki ugor~uhor, azaz magyar ember volt. Úgy tűnik tehát, hogy ezt a nemzetségnevet is a honfoglalás előtt itt élő avar-szláv lakosság adta a területen megtelepülő új népességnek. A nemzetség korai szállásterületét nem tudjuk pontosan körülhatárolni, de kiterjedése minden bizonnyal nagyobb volt annál, amelyet a XIII. század elején a nemzetség birtokolt. Feltételezhető, hogy valaha az Apátfalvától É-ra fekvő Csokva, Omány, Csernely és Daróc is a birtokok sorába tartozott, de az államszervezés idején ezek a királyi kézre kerültek és még a XIII. század első harmadában is királyi várnépek falvai voltak. A nemzetség tagjainak családi kapcsolatait a hiteles adatok tanúsága alapján csak a XIV. század közepe tájáig lehet nyomon követni. A szétágazó családok nemzetségét a későbbi időben ugyanis már ritkábban tüntetik fel az oklevelekben, , mert ekkorra már elhalványult a nemzetséghez tartozás tudata és inkább a megszerzett birtokokra, vagy a család ősére utaló családneveket használták, amint ezt a Bekölcei, Szentmártoni, Mikó, Bekény, Rátóti, Ördögfalvi, Ugfi családnevek bizonyítják. Az Ug vagy Bél nemzetséghez tartozó személyt először egy 1246-ban kiadott oklevél említ: Károly fia Jánost. Azt, hogy a XIII. század közepén még a béli nemeseknek nemzetségi földjeik voltak, IV. Béla királynak az egri püspökség birtokait rögzítő 1261-ben kiadott oklevele tanúsítja. Eszerint a Szent István által alapított egri püspökségnek az Egri Völgyben lévő birtokait északon a béli nemesek földjei és a diósgyőri királyi várbirtok határolják. Még 1317-ben is említik a béli nemesek földjeit. A nemzetség közös birtoklási rendjére abból is következtetni tudunk, hogy eleinte az egységes Bél birtok részeit csak Fel-, Közép-, és Al- jelzőkkel különböztették meg egymástól. A nemzetséghez tartozó nagycsaládok a XIV. századra már 16 ágra szakadtak.

A házasságkötés szokásai A házasságkötés időpontját az egyházi előírások és a mindennapi élethez kötődő szokások határozták meg. A paraszti társadalom mindennapi életét a mezőgazdasági munkák határozták meg, így tavasztól őszig általában nem tudtak időt szakítani a néha több napig tartó lakodalom megtartására. Bélapátfalva katolikus lakossága a XX. század elejéig hagyományos paraszti életmódot folytatott. A keresztény ünnepek idején az egyház tiltotta az esküvőt (húsvét, hamvazó szerda, karácsony és az azt megelőző advent első vasárnapja). Így az egyház által nem tiltott időpontok általában a január és a február hónap, majd az április végétől november végéig tartó időszak. A házasságkötések időpontjai hónapok alapján három csoportba sorolhatók: a farsangi (január, február), a tavaszi-koranyári (május, június, július) és az őszi (október, november) hónapokra. A házasságkötés napjait is hasonló elvek alapján választották ki, mint az a hónapok esetében már láttuk. Minden hét péntekje szigorú böjti nap volt, de a szerdát is böjti napnak tartották, ezért az egyházi rendelkezések alapján csak 5 nap közül választhattak. A lakodalommal együtt járó készülődések és a két-három napig eltartó mulatságok miatt a gyakorlatban azonban a választható napok száma csökkent. Az esküvők egy napra eső száma mindig is szervezési gondot okozott a plébánosnak és káplánjának, hiszen három filia tartozott az anyaegyházhoz. Az anyakönyvek csak ritkán jegyezték fel a házasságkötés helyét. 1768-ban minden házasságot a bélapátfalvi templomban kötöttek, még akkor is, ha a házasulandó párok a filiák valamelyikében laktak. Majd 1777-1778-ban vasárnaponként váltakozva volt az esketés Apátfalván, Mikófalván és Szentmártonban. Szükség volt tanuk jelenlétére is . 1761-től rendszeresen bejegyezték őket az anyakönyvbe, számuk három vagy négy fő volt, de 1796 után már csak két tanú szerepel.

 

Nevezetességei 

 

Irodalom 

  • Gerevich T.: Magyarország románkori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest, 1938.
  • Aradi N. (Ed.): A művészet története Magyarországon. (The History of Arts in Hungary). Gondolat, Budapest
  • Fülep L. (Ed.): A magyarországi művészet története. (The History of the Hungarian Arts). Budapest
  • Marosi E.: A román kor művészete, (Art of the Romanesque Ages). Corvina, Budapest, 1972, ISBN 9631320006
  • Gerő L. : Magyar műemléki ABC. Budapest, 1984
  • Henszlmann Imre: Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1876.
  • Pogány Frigyes (1965): Szobrászat és festészet az építőművészetben. Műszaki, Budapest
A Bélháromkúti Apátság


Az apátságról
 

Egerből észak felé haladva a putnoki vasútvonal mentén, az Eger-patak völgyében vivő országúton közelíthetjük meg Bélapátfalvát. Elhagyva a szarvaskői vár alatt vadregényesen összeszűkülő völgyszorost, Mónosbél után kitágul a patak völgye. Jobboldalt feltűnik a Bükk hegység előretolt bástyája, a Bélkő. Az orgonasípszerűen lerobbantott sziklatömbök aljában áll a ciszterciek bélháromkúti apátságának a tájba harmonikusan simuló temploma. Ez Magyarország egyetlen épségben megmaradt középkori ciszterci apátsági temploma.

A monostor alapítása és középkori élete

A Bükk hegységhez tarozó Bélkő aljában, az egri egyházmegyében fekvő, Háromkútról nevezett, a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt ciszterci apátságot 1232. május 16-án alapította II. Kilit egri püspök.. Az apátság anyaapátsága a pilisi monostor volt.
Az alapító II. Kilit minden bizonnyal a BÉL nemzetségből származott, így a Bélháromkútnak is nevezett ciszterci apátságot családi monostornak is tekinthetjük. Ezt az is alátámasztja, hogy a szállásbirtokos Bél nemzetség nevét három helység viselte e tájon: Felbél, a mai Bükkszentmárton, Középbél, a mai Bélapátfalva, Albél, a mai Mónosbél elődje volt. Bélapátfalva nevét az oklevelek a XIII. században Bel, Beel, Beyle alakban, 1330-ban ?villa abbatis?, 1415-ben pedig Apátfalva alakban őrizték meg.

II. Kilit gazdagon ellátta adományokkal a nemzetsége szállásbirtokán alapított monostort. A Bél nemzetség számos környékbeli birtokát, azok dézsmáit, a Tiszánál három halastavat és a birtok után az egri püspökséget és káptalant illető egyházi tizedeket adta az apátságnak.

Az alapítás után azonnal hozzáláttak az építkezéshez. Ezt azonban a tatárjárás miatt 1241-ben félbe kellett hagyni. Ahogyan ez egy 1245. évi oklevélből kiderül, a monostor mellett is voltak harcok. A tatárokkal folytatott harc közben itt sebesült meg György fia Sándor mester. A tatárjárásig felépült a monostor keleti szárnya, a templomnak viszont csak homlokzatfalai készültek el ebben az első periódusban. A félbemaradt építkezést egy másik építőműhely felezte be, közvetlenül a tatárjárás után, mert az adatok szerint a monostorban 1246-ban már újra éltek szerzetesek.

Néhány adat az apátság XIV. ? XVII. századi életéből: kevés fölszentelt pap élt a monostorban. Kitűnik ez egy 1388. évi oklevélből is. Béli Péter és az apátság közötti vitás ügyben a határjárás bizonyítására 16 fölszentelt pap mondta el a föld- és határesküt, köztük a béli monostorból Konrád, Henrik és Móricz apát. Ebből arra következtethetünk, hogy rajtuk kívül más szerzetes nem élt a kolostorban, másképp aligha lett volna szükséges más monostorból hívni felszentelt papokat.

A XV. század végén országszerte komoly problémákkal küszködtek a ciszterci apátságok. Meglazult a fegyelem, az apáti székben sok helyen nem szerzetesek, hanem világi papok ültek, az apátságok birtokait elidegenítették. A bélháromkúti monostor apátja sem szerzetes volt, hanem 1479-1485 között Péter nógrádi főesperes, aki nem is lakott a monostorban.

1495-ben az apátság csere útján Bakócz Tamás kezébe került, aki ekkor egri püspök volt. Úgy tűnik, ez időtől kezdve az egri püspökök birtokában volt a monostor, amelyben a szerzetesek egy ideig még bent maradtak. 1503-*ban a perjellel együtt 3 szerzetes élt az apátságban, és egy György nevű orgonakészítővel is találkozunk. 1508-ban 5 szerzetes élt itt. A XVI. század harmincas éveiben végleg elnéptelenedett az apátság, miután a református hitre tért Perényi Péter az egri püspökség éa a káptalan birtokait 1534-ben elfoglalta. Perényi Péter halála után, 1548-ban I. Ferdinánd szerezte meg az egri püspöki váruradalmat, amelynek a bélháromkúti apátsági birtok is részét képezte. Az apátság javait 1678-ban az egri káptalan kapta meg, majd 1700-ban I. Lipót rendeletére az egri papnevelő tulajdonába került. A templom ekkor már rossz állapotban volt. Egy 1696-ban kelt leírás a templomnak már csak falairól beszél. 1720-ban romjait említik.

A barokk helyreállítás

A helyreállítás erkölcsi előkészítésében szerepet játszott Baranyi István remete, aki legkésőbb 1720-tól az egyházközösség területén élt. 1732-ben kezdték meg a munkát, és 1745-ben szentelte fel az újjáépített templomot gróf Erdődy Gábor egri püspök. Három szakaszban zajlott a munka. Először felépültek a déli mellékhajó, a kereszthajó és a mellékszentély falai, a főszentély és a két négyezetei pillér. Második szakaszban készült a templom boltozata és az orgonakarzat. A harmadik szakaszban megépítik a sekrestyét.


A szentély keleti része:(1k)

Műemléki helyreállítását Lux Kálmán kezdte el 1934-ben, és az 1953-1954-ben folytatódott Szakál Ernő kőszobrász restaurátor irányításával. A belső falsíkok vakolatait távolították el, és helyreállították az északi keresztházat. A templom külső helyreállítása dr. Rados Jenő professzor tervei alapján 1964-ben folytatódott. E munka kapcsán lettek feltárva 1964-1966-ban a templom déli oldala mellett az elpusztult monostor alapfalai.

A monostor
Míg a templomról meglehetősen sok adat maradt ránk, addig a mellette lévő monostorról szűkszavúan szólnak a források. Az 1696-ban készült leírásban a templommal együtt nagyszerűnek nevezett monostor falairól történik említés. 1733-ban már csak a lebontott és elhagyott monostor helyéről olvashatunk. Az 1829-es Canonica Visitatio szerint a bükkszentmártoni templomot 1734-ben részben a templom, részben a monostor romjainak anyagából állították helyre.

Érdekes ábrázolásra figyelt fel Voit Pál az 1758-ban épült egri Kispréposti Palota dísztermében. A díszterem ajtó fölötti lunettáit Huetter János Lukács festette. Jobbra, a keleti irányba nyíló ajtó fölötti kép vadászjelenetet ábrázol. A vadász képében a palotát építtető Androvics Miklóst ismerhetjük fel, a kutya által félig eltakarva a Bélkő aljában az apátfalvi ciszterci templomot látjuk, nyugati homlokzatán rózsaablakkal Balról csatlakozik az azóta a föld színéig elbontott monostorépület, amely az ábrázolás tanúsága szerint ekkor még az első emelet magasságáig állott.

A plébániát 1827 körül előbb fürdőházzá, majd posztógyárrá alakították. 1850-től kezdve a monostor területének jelentős részét elfoglalva, több épületből álló kőedénygyár épült itt, ami több mint 70 évig működött. 1927-ben a csődbe jutott gyárat lebontották.

 

A templom és a monostor leírása

A községből kifelé tartva, a Bélkő irányába, a temető mellé érve pillantjuk meg a hegy alatti kis dombon, erdős, ligetes környezetben álló templomot. Gyalogosan a temető mellett, a régi apátsági halastavak völgyében vezető ún. zarándokúton jutunk el a templomhoz, autóval a régi kőbányához vezető úton közelíthető meg.

Bármelyik irányból érkezünk és nézzük meg az épületet, latin kereszt formájú, keresztházas, bazilikás elrendezése a külsőn világosan felismerhető. A tömegkialakítás magja a latin kereszt alakú, nyeregtetővel fedett központi épülettest, amely a főhajót, a keresztházat és a főszentélyt foglalja magába. Ehhez csatlakozik a két mellékszentély, a két mellékhajó és a sekrestye alacsonyabb tömege, félnyereg, illetve kontytetővel a központi templomtesthez támaszkodva. Tornyot nem látunk az épületen, és ez megfelel a ciszterci rend előírásainak.

A templom legdíszesebb része a főhomlokzata, a nyugati homlokzat, amelynek kontúrja a háromhajós, bazilikás hosszház keresztmetszetének felel meg. A kiemelkedő, nyeregtetős főhajónak a homlokzat háromszögoromzatos középső része felel meg a főbejárattal, fölötte a rózsaablakkal, a két félnyeregtetős mellékhajónak a homlokzat két féloromzatos része. A homlokzat e 3 részét két falsáv választja el egymástól. Ezek földszinti része pillérszerűen erős kiképzést mutat, és akantuszleveles fejezettel van ellátva. Ezek a pillérek az egykori előcsarnok boltozatát hordozták. Az előcsarnok alapfalait a régészeti feltárás napvilágra hozta, félnyeregtetejének hajdani helyét a rózsaablak alatti párkány jelzi. A főhomlokzati fal esztétikai hatásának fontos eleme a vörös és szürke kövekből alkotott sorok váltakoztatása. A falnak ez a színes kezelése azonban csak ott van meg, ahol az előcsarnok a homlokzati falat takarta, tehát a középső és a déli szakaszon. Ez a két színű sávos falazás tehát az előcsarnok belsejének szólt. A főhomlokzat északi részén nincs színes falrakás, nem volt boltozás, és a fal is jórészt a tatárjárás utáni, második korszakból való. Feltehetően itt helyezkedett el a nyugati karzatra vezető csigalépcső. Az északi mellékhajó padlásterébe látható annak az ajtónyílásnak a maradványa, melyen keresztül a főhajó nyugati végében emelkedő karzatra léptek. A díszes főkapu és az egyszerű félköríves déli kapu tehát eredetileg az előcsarnok mélyén helyezkedett el. A főkapu bélletét a kétoldalt húzódó rézsű előtt álló 3-3 oszlop alkotja. A kehely alakú bimbós fejezetek és attikai lábazataik eredeti szépségükben láthatók, az oszlopokat a legutóbbi restauráláskor pótolták. Megvan a bélletív 3 hurkatagja, amely az egymással szemben álló oszlopokat félkörívben köti össze. A kapubéllet kiképzése falvastagítás, és a bélletmélység növelésre a béllettagozódást a homlokzat síkjára is kifordították, hogy a kapu folthatását ezzel is növeljék. Központi részén az ajtónyílás egykori félköríves záródását szőlőinda-faragásos boltív hidalja át.

A déli mellékhajóba nyíló bejárat, amely a monostor nyugati szárnyában lakó laikus testvérek közlekedésére szolgált, egyszerű kiképzésű, félkörös záródású ajtónyílás. Keretelését a templom attikai lábazatának körülvezetésével oldották meg.
A főhomlokzat harmadik nyílása a rózsaablak, ezt nem takarta el az előcsarnok, eredetileg is látszott a homlokzati képen. A rózsaablakot eredetileg jóval nagyobbra tervezték. Erről tanúskodik a főhomlokzat építésekor kihagyott nagyobb sugarú kör. Tervváltozás miatt a mai keret készült el, az ablak hatkaréjos mérműve a tatárjárás utáni második építőműhely alkotása.
Járjuk körül, északi irányba indulva, az épületet. A templom északi oldalán először a hosszház oldalhomlokzata tűnik elénk. Mind fönt a főhajó, mind lent a mellékhajó falát 4-4 félköríves, rézsűs ablak világítja. Ezek az ablakok a templombelső boltszakaszainak megfelelően helyezkednek el. A keresztház sarkait egymásra merőlegesen álló támpillérek támasztják. A keresztház északi fala az első periódusból származó szép kváderkő fal, ahol érdekes, a ciszterci építészet által különösen kedvelt ablakelrendezést láthatunk. Két félkörös záródású rézsűs ablak fölött körablak foglal helyet.

Elhagyva az északi oldalt a főszentély mögé érünk. A keleti homlokzat képe az egyenes záródású főszentélyből, az ennek két oldalán elhelyezkedő két, alacsonyabb, ugyancsak egyenes záródású mellékszentélyből és a keresztház háttérként szolgáló keleti falsíkjából áll.

A templom déli homlokzatának beosztása megfelel az északiénak, azzal a különbséggel, hogy a déli keresztház déli falához földszintes sekrestyeépület csatlakozik.

A főkapun át a templomba érve, elénk tárul a templom egyenletesen megvilágított, tágas belső tere. A 4 boltszakaszos hosszház első szakaszában az orgonakarzat megosztja a főhajó terét. Nyugati karzat a cisztercieknél nem szokásos, Bélapátfalván a monostort alapító nemzetség számára készült. Mai formájára a XVIII. században épült át. 

Valamennyi boltszakasz csúcsíves keresztboltozattal van fedve, amely a XVIII. századi barokk helyreállításból származik ugyan, de megőrizte az eredeti boltozat összhatását. Az eredeti csúcsíves, bordás keresztboltozat mintegy 30-40 cm-el magasabb ívelésű volt a jelenleginél.

Az építészeti részeknél azonnal felismerhető a tatárjárás előtti és utáni korszak különbözősége. A tatárjárás előtt épült homlokzati falak belső oldalán, a mellékhajók falain a tagolás falpilléreket kísérő háromnegyedoszlopokkal történik. A boltívek ezek bimbós fejezeteire futnak le. Az építkezés megszakadására vall az is, hogy sok befejezetlen oszloplábazatot találunk. A főhajót a mellékhajóktól elválasztó árkádsorok zömök testű, élszedett négyzetes pillérei a tatárjárás után készültek. A boltozatok hevederívei nagyméretű, geometrikus formájú konzolokról indulnak, az átlós ívek pedig az élszedésekre ültetett, kicsin, fordított kúp alakú konzolocskákra támaszkodnak. A tatárjárás előtti periódus falfelületei szépen faragott kváderkövekből állnak, a második korszak falait vakolat alá, terméskőből építették. Az apátsági templom művészettörténeti elemzésével Gergelyffy András foglalkozott. Véleménye szerint az első periódus faragványain a ciszterci építészet széles európai stíluskapcsolatai ismerhetők fel. A vezető mester, az első kőfaragó francia volt, de erős maulbrunni (Németország) hatások és bizonyos közép-európai (cseh és lengyel) kapcsolatok is felismerhetők. A második építési szakasz geometrikus formáival a német ciszterci építészet felé mutat.

A templom belső berendezése barokk. A főoltár késő-barokk munka, 1800 körül készült. Az oltárkép Mária mennybevitelét ábrázolja.

A déli mellékszentélyben áll a templom legértékesebb oltára, a Szent Imre oltár. Felépítménye körbeveszi a félköríves ablakot, ezért úgy tűnik, hogy eredetileg is ide készült. A falazott oltárasztal fölötti felépítmény még a XVII. századi oltárformák típusát mutatja. Magyar ruhákba öltöztetett, kecses Szent István és Szent László, valamint az oromzaton Szent borbála és Szent Ilona szobrai a hazai rokokó művészet ritka és szép alkotásai. A felirat szerint az oltárt Püspöki András egri kanonok készíttette 1748-ban. Hartmann József kassai szobrász alkotása.

A szószé és a hangvető az észak-nyugati négyzeti pillér déli oldalához támaszkodik. XVI. Lajos stílusú, igen szép és nívós barokk alkotás.

 

A templom melletti romkert

A szerzetesek lakóhelyéül szolgáló monostor a templom déli oldalához csatlakozott. A régészeti feltáráskor napvilágra került alapfalakból kialakított romkertben kirajzolódik az elpusztult épületegyüttes alaprajza. Zárt négyszögben, a ciszterci előírásnak megfelelően sorakoznak a helyiségek. Az épületegyüttes középpontjában a téglalap alakú udvart körbezáró kerengőfolyosó van, amely boltozott volt, az udvar felé nyitott, oszlopokon nyugvó árkádívekkel. A déli keresztház nyugati falában megmaradt a boltozat egyik falíve, és jobbra tőle kivehető a második falív indulásának helye. Az első falív alatt látjuk az elfalazott könyvtárfülkét, ahol a polcok helyének vájatai is látszódnak. A kerengőfolyosó félnyeregteteje a déli mellékhajó falához csatlakozott. Ma ez a fal a barokk helyreállítás utáni képet mutatja. A kerengő boltozatának támasztékaként 2 méterenként félpilléreket találunk a fal udvari szakaszán. A déli oldal közepén a kútház alapfalait találjuk.

A négyszögű kerengőfolyosó külső oldalára vannak felfűzve az egyes helyiségek. A keleti szárny helyisége a sekrestye volt, a mai formánál kisebb alaprajzzal. Ettől délre találjuk a káptalantermet, a monostornak a templom után a legfontosabb helyisége. A 2x3 boltszakaszos helyiség északi része a mai sekrestye alá nyúlik. Téglapadlója a XV. században készült, padlószintje alatt 2 falazott sírt találunk, amelyekben a monostor apátjai nyugodtak. A keleti és déli fal mellett ülőpadkát találunk. A káptalanterem fölött az emeleten a hálóhelyiség helyezkedett el. Az ide vezető lépcső lenyomata a déli keresztház belső nyugati falán látható.

A káptalanterem melletti déli keskeny helyiség az ún. fogadószoba volt. A monostor délkeleti részén a legnagyobb terem a szerzetesek munkaterméül szolgált. A terem délkeleti sarkában egy ?a középkor óta nem használt- forrás található, amelynek vizét téglából készült csatornán keresztül vezették a kútházba. Ma is ezt a vizet ihatjuk itt. Nem 3 forrás volt tehát, hanem 4, és külön érdekesség, hogy a negyediket beépítették az épületbe.

A monostor déli szárnyát a magas talajvízszint miatt nem lehetett a középkori szintre süllyeszteni. A szerzetesi munkaterem mellett melegedőszoba volt, középen pedig ebédlő helyezkedett el. Tőle nyugatra a konyha állott, amely a szerzetesi ebédlőn kívül a laikus testvérek ebédlőjét is kiszolgálta. Ezt a helyiséget a cementgyári víztárazó építésekor nagyrészt elpusztították. A nyugati szárny alá volt pincézve, leszakadt boltozatát és a pinceajtót megtalálták a feltárás során.


Forrás: Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára 128.
Internet: www.belko.hu
Képgaléria

Bélkő-hegy
A hegy fehér sziklái 100 millió évvel ezelőtt emelkedtek ki az eltűnő őstengerből. Kanyargós szerpentin vezet a hegy tetejére, ahonnan páratlan látvány tárul a szemlélődő elé. Magasba törő, éles peremű sziklák tövében ritka, védett növények bújnak meg. A magasból letekintve a falut láthatjuk, de tiszta időben akár a Tiszát és a Tátrát is. A lehulló csapadékból keletkező karsztvíz a hegység lábainál forrásokként tör a felszínre, s táplálja a völgyekben csörgedező patakokat.
2003-ban átadták a Bél-kő Tanösvényt, melyről bővebb informávió a Bükki Nemzeti Park honlapján olvasható. (www.bnpi.hu)


Természetes élővilág
Erdei barangolásaink során ma is találkozhatunk az utolsó jégkorszak utáni fajok közül a sárga ibolyával, a havasi ikravirággal, a havasi iszalaggal és a korai szegfűvel. A hegyláb lejtőin tölgyesekben, bükkösökben kirándulhatunk. Az erdő peremén akácosok illatoznak. Ha szerencsénk van őzet, rókát, vaddisznót is megpillanthatunk túrázás közben. Vadászatra is van lehetőség. A vadakat rendszeresen etetik, a vadászatot magaslesek segítik, de cserkelni is lehet a szarvast, muflont, vaddisznót, őzet vagy borzot.


Lak-völgyi Tó
Nyugalom és békesség lengi körül az erdőkkel körülvett hegyi tavat, mely igazi felüdülést jelent a nyári tikkasztó hőségben. A szabadidő eltöltésének számos módja van; hatalmas rétek várják a sportolás, a napfürdőzés szerelmeseit. Kijelölt tűzrakó helyek invitálnak bográcsozásra, s néhány percnyi séta után már kortyolhatunk is a Lóczi-forrás kristálytiszta vizéből. A tó horgászásra is kiválóan alkalmas. Napijegyek a Szomjas Csuka kisvendéglőben válthatók.

SZÁLLÁSHELYEK
Bélkő Panzió
(30 fő/person)
Üdülési csekk elfogadó hely!
3346 Bélapátfalva, IV. Béla u. 1.
Telefon: 36/554-111, 30/955-7195
E-mail: belko_panzio@enternet.hu
Honlap: www.belko-panzio.hu
Bélkő Panzió AKCIÓ
Kalcit Motel
(40 fő/person)
Cím: 3346 Bélapátfalva, IV. Béla u. 1-3.
Telefon: 36/354-316, 30/207-3038
E-mail: westbukk@t-online.hu
Honlap: www.hotels.hu/kalcit
Bélkő Vendégház
(6 fő/person)
3346 Bélapátfalva, Marx Károly u. 5.
Telefon: 36/354-702, 20/532-7447
Viktória Vendégház
(10 fő/person)
Üdülési csekk elfogadó hely!
3346 Bélapátfalva, Vasút út. 1.
Telefon: 36/354-165, 30/233-6778
E-mail: viktoriavendeghazbf@t-online.hu
Honlap: www.viktoriabf.hu
Ferencz Vendégház
(10 fő/pesron)
3346 Bélapátfalva, Tópart.
Levelezési cím: 3346 Bélapátfalva, Alkotmány u. 7.
Mobil:30/358-7565
Honlap: www.maganszallashely.hu/ferencz-vendeghaz
Vass-Kovács Vendégház
(9 fő/person)
3346 Bélapátfalva, Május 1. u. 20.
Telefon: 36/354-015, 30/276-9719
Honlap: www.maganszallashely.hu/vas-kovacs-vendeghaz
Hutás Vendégház
(8 fő/person)
3346 Bélapátfalva, IV. Béla u. 82.
Levelezési cím : 3346 Bélapátfalva, Petőfi u. 4.
Telefon: 36/354-645 vagy 36/354-591, 30/328-9528
E-mail: csaner1@freemail.hu
Cseresznyés Vendégház
(8 fő/person)
3346 Bélapátfalva, Apátság u. 14
Telefon: 36/354-407, 30 436 0681
E-mail: bereczzsolt@vipmail.hu
Honlap: www.szallasinfo.hu/cseresznyes
Bánvölgye Erdei Tábor
(150 fő/person)
3349 Nagyvisnyó, Pf. 1. Külterület
Telefon: 36/351-095
E-mail: westbukk@t-online.hu
Honlap: www.erdei-iskolak.hu
Zöld Domb Vendégház
(8 fő/person)
3347 Balaton, Kossuth L. u. 18
Telefon: 36/454-412
30/471-7471
E-mail: zdvendeghaz@uw.hu
Honlap: http://zdvendeghaz.uw.hu
Apátság úti Vendégház (3 napraforgós)
(14fő/person)
Üdülési csekk elfogadó hely!
Cím: 3346 Bélapátfalva, Apátság u. 38.
Telefon: 30/940-5296
E-mail: olah_kitti@freemail.hu
Sasfészek Vendégház
(6+2 fő/person)
Üdülési csekk elfogadó hely!
3346 Bélapátfalva, Petőfi u. 2.
Telefon: 30/359-3004
E-mail: sas2007@vipmail.hu
Honlap: www.sasfeszekweb.extra.hu
Horváth Vendégház
(22 fő/person)
Cím: 3345 Mónosbél, Rákóczi u. 22.
Telefon: 36/354-269
30/943-0880
Krisztina Apartman
(10 fő/Person)
Üdülési csekk elfogadó hely!
3346 Bélapátfalva, Tó környéke 1221 hrsz.,
Mókus körút
Telefon: 30/606-2691
E-mail: viharlaci@t-online.hu
Honlap: http://krisztina77.atw.hu/
Nefelejcs Vendégház
(6+1 fő/person)
3346 Bélapátfalva, tópart
Levelezési cím: 3346 Bélapátfalva, Május 1.u. 18.
Tel.: 20/800-6095 vagy 36/354-719
Nyitva: szezonálisan: 06.14.-10.31-ig

Fenyő Vendégház
3344 Mikófalva, Rákóczi út 35.
Németh Emilné
Telefon: 36/354-197 vagy 30/356-5466
E-mail: nemilio77@gmail.com
Hon

lap: mikofalva.try.hu

VENDÉGLÁTÁS

Bélkő-hegy étterem
Meleg ételek, hideg italok, bár, elkülönített nemdohányzó terem. Lakodalmak lebonyolítása.
Szomjas Csuka kisvendéglő a tó mellett
Magyaros tájjelegű étlek
Rendezvényekre bérelhető.
Nyitva tartás: egész évben, hétfő-vasárnap: 10.00-22.00
Igény szerint tovább
Konyha: 12.00-21.00
Tel: /30/ 965 7741
Pizza Lucifer
Pizza házhozszállítással
Nyitva: naponta 12-23-ig
Rendelés: /30/ 995 4979
Honlap: www.pizzalucifer.hu
Fornetti látványpékség
A megszokott minőség.
Palackozott italok, hűtött üdítők, capuccino.
Nyitva: H-P 7-16-ig, Szo 7-11-ig
Üzemeltető: Ács Tiborné
Telefon: /30/ 958 5459

PROGRAMOK 2008

2008. augusztus 24. - A Legyek Ura - részletek

2008. augusztus 18-20. - Tóparti napok - részletek

2008 augusztus 18. - Német Ervin: Mátyás király krónikái - részletek

2008. augusztus 17. - Nótázik a város - részletek

2008. augusztus 10. - Zenés Nyári Esték - Operett Est - részletek

2008. július 27. - Zenés Nyári Esték - Lucky Boys Shuffle Band - részletek

2008. július 17. - Szabó Zoltán kiállítás megnyitó - részletek

2008. július 12. - Hangverseny az apátságban,Bojtár Imre oboa és Gál Anikó zongora - részletek

2008. július 6. - Szarka Gyula: Bor és a lányka - részletek

2008. június 22. - Bükki Nyári Napok - Ponciánus császár históriája - részletek

2008. június 7. - "KÉPben vagyunk..." a Vidróczki Fotókör kiállítása - részletek

2008. május 30. - II. Bélapátfalvai Nemzetközi Motoros Találkozó - részletek

2008. május 11. - Pünkösdi koncert az apátságban- részletek

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

3344 Mikófalva, Kossuth ut 33.

(Kovács Mária Ildiko, 2010.10.15 20:02)

A Gilitka kápolnát Baranyi István remete csak felujította 1750 körül. A kápolna eredetileg azért épült itt, mert Perényi Péter és emberei, a reformáció idején itt ölték meg az utolsó apátfalvi szerzetest. Az ujjáépítés után Androvics Miklós egri szemináriumi rektor szentelte föl, és mert az édesanyjának a neve Anna volt a kápolnát Szent Anna tiszteletére szentelte.