Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bodajk

2008.07.07

Fekvése 

Bodajk a Dunántúli-középhegység második fő vonulatának, a Bakonynak aljában, a Móri árok peremén fekszik.

Nevének eredete 

Bodajk nevét a tőle ÉK-re fekvő népi nyelven Bodognak (Vértesnek) nevezett hegységből származtatják, s többek között Bodoght, Bodak, Bodaik névváltozatok után a 19. században már a mai alakjában jelenik meg.

Története 

Már évszázadokkal a honfoglalás előtt az avarok nak, majd a rómaiak nak is állandó településük volt ezen a területen. A történeti szempontból meglehetősen megbízhatatlan Anonymus a Bodok hegy lábánál vezeti el a honfoglaló magyarok útját. Ha ez nem is felel meg a valóságnak, az kétségtelen, hogy ez a környék már abban az időben a fejedelmi törzs birtokában volt. Bodajk középkori történetéről nem sokat tudunk – bár szép legendákat őriz a nép az Árpád-kor ból – de az bizonyos, hogy a lakosai számára küzdelmesen teltek a századok, hiszen a közéletben lévő csókakői vár urai, a Rozgonyiak erősen sanyargatták őket. 1543-ban Fehérvár elestével Bodajk is török kézre került és nagyrészt elpusztult, de a kedvező adottságainak köszönhetően hamarosan újra benépesült. A török elűzése után, 1691-ben a Hochburg család kapta a csókakői-móri uradalom részeként birtokul a falut. A 13. század elején még meglehetősen szerény népességű település gyorsan gyarapodott. Amikor 1774-ben mezővárosi rangot kapott, több mint 1200-an laktak itt. A lakosság száma a 19. század végéig tovább emelkedett egészen 2300 főig. A századfordulót követő váratlanul nagy arányú kivándorlás azonban erősen megcsappantotta a népségét. Bodajk 1886-ban elveszítette mezővárosi rangját, ezután a nagyközségek közé sorolták. Napjainkban is jelentős település, amely kiváló idegenforgalmi lehetőségekkel büszkélkedhet.

Nevezetességei

 

  • Hochburg-Lamberg kastély 1803 táján épült, klasszicista stílusban, Miske József tervei alapján.
  • Kapucinus kolostor épülete, mely ma plébániaház, 1744 és 1747 között épült, barokk stílusban, 1860 körül romantikus stílusban építették át.
  • A Szent-kút -ról az a legenda terjedt el, hogy vize 7-évenként elapad, majd újraindul.

Bodajk szent kútját vallásos tisztelet vette körül, vizének gyógyító erőt tulajdonítottak. A hagyományok szerint többször is elzarándokoltak ide Szent István és Szent Imre is, de járt itt Szent Gellért és Szent László király is.

  • Nagytemplom a Szentkút mellett épült, barokk stílusú épület. 1744-ben Segítő Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. A Nagytemplom kegyhely, melyet a zarándokok pünkösdtől október végéig látogatnak.
  • A kálvária -dombon áll az ötalakos barokk szoborcsoport, mely 1736-ban készült.

Híres emberek 

  • Kerskay Imre író 1798-1799-ben itt volt nevelő.

Korán barátságot kötött Berzsenyi Dániel-el, Virág Benedek-el, és Ányos Pál-lal. Már fiatal korában sok költeményt és drámát írt, de sokat fordított németből és latinból is. Mikor 1790-ben Bessenyei György magyar tudós társaságot akart alapítani, ő is az alapítók között volt. Ugyancsak kezdeményezője volt a Révai Miklós által felvetett akadémia alapításának is. Munkái közül jelentősebbek: "Magyar ódák vagy énekek", "Magyar poéma", és "Buzdító a felkelő magyar nemességhez".

Természeti értékei 

Bodajki tó a területén fakadó gyógyvizű forrásairól volt híres. A bővizű források gyógyvizét már évszázadok óta ismerték, s hasznosították. A balentológusokat már a XVIII. sz-ban foglalkoztatta a bodajki források eredete és a víz vegyi összetétele, melyre a szakemberek figyelme különösen a móri földrengések után terelődött rá. A források magnézium]]ot és szabadszénsavat tartalmazó vize a Dunántúlon lejátszódó utóvulkáni tevékenység bizonyítéka. A tó vizének összetételéről az első szakvélemény 1765-ben született, amely megállapította, hogy a vízben nagy mennyiségben található az úgynevezett szappanföld]], – melynek köszönhetően a bodajki asszonyok szappan és tisztítószerek nélkül tudták habfehérre mosni ruháikat – ,s a tavat tápláló források vize magnéziumon, szénsavon, s a [[szappanföldön kívül sziksót, vasat, lúgsót és még egyéb ásványi anyagokat is tartalmaz. A víz tulajdonsága még, hogy kiváló vegyi összetétele, csak felmelegítve hasznosul. A tavat tápláló források vize különösen a reumatikus megbetegedésekben, fizikai és szellemi kimerültségben, különféle női betegségekben szenvedők számára hoz gyógyulást. A tó üdülőhellyé való fejlesztése a XIX. sz-ban kezdődött el. A környéken folyó bányászat hatására azonban a tavat tápláló források elapadtak. Az 1990-es években a tavat ismét rendbehozták, karsztvízzel töltötték fel, így újból fürdőhellyé vált.

Látnivaló

Tó-malom

Az egykori vízimalom ma ipartörténeti emlék.

A felújított épület

 

Mária-szobor, Szentkút

A római katolikus templom zarándokudvarán található a szentkút fölé emelt Mária-szobor.

 

Már a IX.  században vallásos tisztelet vette körül Bodajk szent kútját, és Szent István kezdeményezésére kápolnát is építettek a Kálvária-hegy tövében a Szűzanya tiszteletére. Többször is elzarándokoltak ide Szent István és Szent Imre. Járt Bodajkon Szent Gellért, sőt, Szent Lásztó király is, aki a legenda szerint 1090-ben a Székesfehérvárt ostromló tatár hadakat egy keresztvetéssel futamította meg. A szentkút vizének gyógyító erőt tulajdonítanak, bár a balinkai bánya miatt a kút vize elapadt. A templom mellett 1942-ben alakították ki a mintegy tizenötezer zarándok befogadására alkalmas hatalmas zarándokudvart - olaszos árkádsorral és szabadtéri oltárral.

Szobor a szentkút fölött

 

Római katolikus templom (Segítő Szűz Mária), Bodajk

A volt kapucinus templom 1728 és 1742 között épült barokk stílusban. Bodajkot a legrégibb magyar búcsújáró helyként tartják számon.

Már a IX. században vallásos tisztelet vette körül Bodajk szent kútját, és Szent István kezdeményezésére - a Szűzanya tiszteletére - kápolnát is építettek a Kálvária-hegy tövében. A török kiűzése után újra kellett építeni az egész települést. A vidék földesura, a Hochburg család 1695-ben a szomszédos Mórra telepítette a kapucinus rendet, és a szerzetesek feladatául adták a bodajki kegyhely újjáépítését is. Egy Willibald nevű páter 1697-ben kezdte meg a munkálatokat: a régi alapokon elkezdte a Segítő Szűz kápolnájának építését, majd 1728 és 1742 között a kápolnácska mellé a búcsújárók befogadására alkalmas barokk kegytemplom épült.
Bejelentkezéssel látogatható.

 
 
 

A kegyhely

A szentkútként tisztelt forrásról feljegyezték, hogy csodálatosképpen hétévenként elapadt, majd újra indult.  II. Géza király idejében a keresztes lovagok kapták meg a helységet, és a török időkig ők gondozták a kegyhelyet. A török megszállók elleni harcban több jeles személyiség vett részt, így pl. gróf Nádasdy, gróf Thurzó és gróf Berényi; de küzdött itt Brindizi Lőrinc, a híres szentéletű kapucinus szerzetes is. A bodajki kegyképet Coloredo grófnő udvari festője készítette a passaui Mindenkor Segítő Szűz Mária kegyképének mintájára, annak másolataként. A nagytemplomot 1742-ben szentelték fel. A kegyhelyet pünkösdtől október végéig látogatják a zarándokok. A főbúcsú szeptember 12-én, illetve az ezután következő vasárnapon van, de az ájtatosságok már szombaton megkezdődnek. A kegyhelyen történt csodálatos gyógyulásokról a különböző fogadalmi ajándékok, votívtárgyak tanúskodnak.

Plébániaház, kapucinus kolostor

A római katolikus plébániaház, a volt kapucinus kolostor 1744 és 1747 között épült barokk stílusban, majd 1860 körülromantikus stílusban átalakították.

Karsztforrások, Bodajk

A Kálvária-hegy tövében közel száz, ásványi anyagokban gazdag, szénsavas, 14-19 Celsius-fokos karsztforrás tört fel, amelyeknek nagy része az egykori mezőváros központjában gyöngyvizű tóvá egyesült.

A vizet évszázadok óta gyógyvízként ismerik. 1765-ben született róla először szakvélemény. A XIX. században kezdődött el a tó környékének tudatos fejlesztése. Bodajk, ahol 1804-ben postalóváltás és levélgyűjtés volt, szállodákkal rendelkező ismert gyógyfürdővé és üdülőhellyé vált. A második világháborús pusztítások, és a bányászat miatt a források elapadása okozta kényszerpihenő után az 1990-es években a tavat rendbe hozták, karsztvízzel feltöltötték, jelenleg ismét a fürdőzők rendelkezésére áll.

Szabadon látogatható.

 

Hochburg-Lamberg-kastély, Bodajk

A klasszicista kastély 1836-ben épült. Parkja védett. Sokáig turistaszállóként működött.

 

A Miske József tervei szerint - XVIII. századi épületrészek felhasználásával - készült klasszicista épület egyemeletes, egytraktusos, U-alakot képező szárnyainak udvar felőli oldalán folyosó fut körbe. Ugyanezen oldalon az U-alak közepén méltóságteljes rizalit rejti a bejáratot. A földszint boltozott, az emeleti helyiségek síkmennyezetesek.

Nem látogatható.

A klasszicista kastély

 

Kálvária

Az ötalakos barokk kálvária-szoborcsoport 1736-ban készült.

A barokk kálvária

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.