Budakeszi
Földrajza
Budakeszi a fővárosi Margit-szigettel egy szélességben, a Széchenyi lánchídtól (közúton) 14 kilométerre. A települést északi, keleti, nyugati irányból hegyek határolják, melyek keletről nyugatra a következők: Biai-hegy, Kis-Kopasz, Hárs-hegy, János-hegy. Déli irányból egy löszös felszínű völgy található enyhén tagolt domborzattal. Domborzatát több tektonikus árok is tarkítja, melyek közül a legjelentősebbek: a Kavics-árok, a Szarvas-árok, a Hideg-völgy és Hosszú-hajtás-völgy
A település éghajlatát tekintve hasonlít Budapestéhez. A csapadék mennyisége megegyezik, azonban az átlaghőmérséklet 2 °C-kal alacsonyabb, viszont több a napsütéses órák száma. A levegő szennyezettsége jóval alacsonyabb a fővárosi hegyi kerületekénél.
Növényzetét tekintve a város környékének nagy része tölgyes erdő, amelybe északnyugati irányban egy kisebb szőlős ékelődik. Jóval nagyobb szőlős található a településtől délnyugatra, amelyhez kisebb szám gyümölcsösök is párosulnak. Délkeletre két üdülőövezeti egységben (Máriamakk és Nagyszénászug) kevert gyümölcsös és szőlős található. Távolabb a mesterséges növényzetet mezők váltják fel. Az északra és nyugatra található erdősség részei a Budai Tájvédelmi Körzetnek.
Közlekedés
Budakeszi a Szépilonához torkolló Budakeszi úton érhető el a fővárosból. Az út folytatódása Páty–Zsámbék felé halad. A főútról északnyugati irányba Telki–Budajenő–Perbál, délnyugati irányba Törökbálint–Budaörs felé lehet közlekedni.
Budapestről a sűrűn közlekedő 22-es BKV autóbusszal érhető el, amelyhez csúcsidőben a „piros 22-es” gyorsjárat párosul. A buszok egyben a város helyi járataként is szolgálnak, mivel helyi tarifával szállítják az utasokat végig Budakeszi főútján. A Budapestről Perbálon vagy Pátyon át Zsámbékra tartó, szintén sűrűn közlekedő elővárosi autóbuszok is a település főutcáját használják. Mintegy óráként jár busz a budaörsi lakótelephez is.
Története
A város területén az újkőkorban már lakott hely volt. A rómaiak idejében virágzó település volt itt egy kereskedelmi út mellett.
A település a honfoglalás idején a Keszi törzs szállásterülete volt, innen eredhet a neve. Első említése 1296-ból való. Ekkor már virágzó település alakult ki, mivel a Fehérvár–Buda kereskedelmi úthoz itt csatlakozott egy másik, Tinnye–Esztergom felé, amely lehetővé tette a visegrádi vám kikerülését.
Buda 1541-es elestével a település a törökök kezére került, nagyban elnéptelenedett. 1659-ben Zichy István szerezte meg a korábban császári birtokot, majd (főleg a törökök 1686-os kiűzése után) német telepeseket hívott. Ők nagyrészt szőlőműveléssel foglalkoztak errefelé, Buda, később Budapest piacot jelentett számukra.
1739-ben súlyos pestisjárvány pusztított a hegyközségben. Az 1870-es években a filoxéria elpusztította a szőlő nagy részét, így sokan Budapesten kerestek munkát, amely a millenniumi építkezések miatt bőven akadt. A 20. században megtelepült a helyi ipar is: elektromos műszaki gyár és festékgyár létesült.
A 19. század végétől egyre nagyobb turizmus színhelye lett a település. 1901-ben itt létesült az Erzsébet királyné szanatórium. 1928-ban buszjárat létesült a Szépjuhásznéhoz, ahonnan tovább lehetett utazni Budapest felé. 1937-ben már közvetlen BSZKRT-járat volt Budapest és Budakeszi között.
A második világháború alapvetően felborította a település életét. A háborús áldozatok veszteségeit az őslakosoknak számító svábok kitelepítése tovább fokozta és a község lényegében Budapest alvóvárosává vált.
Egyre több jómódú budapesti költözött a településre, melynek szellemi élete is fellendült. Erkel Ferenc is Budakeszin lakott.
Gazdaság
Budakeszin fejlett a mezőgazdaság, ám sem gazdasági, sem foglalkoztatási jelentősége nem nagy. Az itt élők elsősorban gyümölcs- és szőlőtermesztéssel foglalkoznak. A városban több tangazdaság működik, köztük a Budapesti Corvinus Egyetemé. A környező erdők alkalmat adnak arra, hogy a Pilisi Parkerdőgazdaság is jelentős tevékenységet végezzen itt. A várostól északnyugatra egy erdőgazdaság is működik.
Különösen nagy jelentőséggel nem bír az ipar a város életében, egyéni vállalkozások keretében működnek környezetbarát ipari létesítmények.
Budakeszin teljes a szolgáltatási szektor, egészségügy, vendéglátás és javítás terén különösen kiemelkedő a város teljesítménye. Budakeszin két országos jelentőségű egészségügyi intézmény: az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet és a Budai MÁV Kórház működott, de a Budapest XII. kerületi Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet is Budakeszi infrastruktúráját használta. A kereskedelem is élénk, bevásárlóközpont is épül a településen. A jómódú lakosság kiszolgálására három pénzintézet és biztosítótársaság is működik a városban.
A város élénk idegenforgalommal rendelkezik. A Vadaspark, Makkosmária és a környező erdősségek sok kirándulni vágyót vonzanak. Budakeszin egy szálloda, kemping és több panzió működik.
2001. július 1-jétől a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gébier) székhelye is itt van.
Lakosság
Budakeszi lakossága nagyrészt magasan iskolázott, jómódú, városi életmódot folytató emberekből áll. Az ingatlanárak kifejezetten magasak, így nem is valószínű szegényebb rétegek megjelenése a városban.
Továbbra is akadnak a német nemzetiségi hagyományokat ápoló „őslakos” budakesziek.
Kultúra, oktatás, sport
A városban óvoda, nagy általános iskola, zeneiskola, művészeti iskola és két gimnázium működik, amelyek leginkább a környék kisebb településeiről, másrészt Budapestről vonzzák a diákokat.
Az Erkel Ferenc Művelődési Ház regionális jelentőségű. A településen sok kulturális rendezvény van, melyek közül a legfontosabb az Erkel Napok, a Budakeszi Családi Napok, s Makkosi Búcsa, a Mezei Mária Művészeti Napok és a Nemzetiségi Bucsú.
A településen kiépült sportinfrastruktúra van, több országos jelentőségű sportoló lakhelye. A Budapest–Bécs maratonfutás egyik fontos állomása.
2007-ben a Pilisvörösvári kistérségből került a Budaörsibe.
Testvértelepülései
Nevezetességei
- Református templom (Határon Túli Magyarok Emléktemploma – Basa Péter – Pest Megyei Építészeti Nívódíj 1999)
- Római katolikus templom (1761, barokk)
- Templomrom (román stílusú)
- Erkel Ferenc mellszobra
- Erkel Ferenc emléktáblája
- Sváb parasztházak
- Mozdony (a Rózsa utcánál)
- Vadaspark
- Budakeszi Arborétum
- Pászty Gyula-pihenő (ősláp és mamutfenyők)
- Vitorlázó-repülőtér
- Himnusz-szobor
- Minden Magyarok zászlaja
- Wass Albert szobra
|
|
|
![]() |

VENDÉGLÁTÓHELYEK

SZÁLLÁS
|
|||||||||||
|
![]() |
|
![]() |
|
![]() |

|
|
|||
Események | Naptár | Keresés |
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
Szeretném tudatni önökkek, hony én voltam a legelső keresztgyermeke. ez álltal szeretném tudni, hogy ki örökölte a házat,és ki a közjegyzö neve és címe. előre is köszönöm válaszukat. Tisztelettel: Aszalay Ilna Mária, volt keresztegyermek.
1081.Budapest, Alföldi u 6-8
(Aszalay Ilona , 2011.12.08 14:21)